Hadihajókkal blokád alatt tartják a békeidőben gabonaexportra használt fekete-tengeri ukrán kikötőket. Katonai szempontból értéktelen célpontokra, például silókra, műtrágya raktárakra, termőföldekre és agrárlétesítményekre mérnek csapásokat. Több száz millió dollár értékben lopják a kenyérnek valót, illetve a traktorokat, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket. Oroszország folyamatosan hangoztatja, hogy segíteni szeretne egy súlyos globális élelmiszerválság elkerülése érdekében, ám a megszállók ukrajnai műveletei inkább arra utalnak, hogy Moszkva valójában éppen a krízis előidézésre törekszik. Ez beláthatatlan következményekkel járhat, országok vagy akár egész régiók stabilitását roppanthatja meg.
Ukrajna a világ egyik fontos éléskamrája: élen jár a napraforgó-olaj kivitelben, de a búza, árpa, repce és kukorica tekintetében is legnagyobb exportőrök közé tartozik. Az ENSZ becslése szerint eddig összesen mintegy 400 millió ember élelmezését biztosította. Az ellátási láncokban fellépő problémák miatt az alapvető élelmiszerek ára egyébként is növekedésnek indult, ezt a hatást erősítette fel az ukrajnai háború. Ez már eddig is sokfelé okozott feszültséget, tüntetéseket és zavargásokat váltott ki, Pakisztánban például az élelmiszer drágulások elleni demonstrációk is hozzájárultak Imrán Hán miniszterelnök áprilisi bukásához. Az esetleges globális élelmiszerválság hosszabb távon egy nagyobb politikai átrendeződésnek is megágyazhat, nem kizárt, hogy éhséglázadások törnek ki a világ különböző pontjain. Elemzők még a 2011-es "arab tavaszhoz" hasonló tiltakozás- és felkeléshullámot sem zárják ki.
Egyelőre azonban még csak az előszele látható a küszöbön álló krízisnek, ami a háború és az orosz blokád elhúzódásával egyre jobban erősödni fog.
A Világélelmezési Program (WFP) számításai alapján a súlyos éhínségtől szenvedő emberek száma 276 millióról az év végére akár 323 millióra emelkedhet. A közelgő válság az arab világ és Délkelet-Ázsia számos országát fenyegeti, de a legnagyobb veszélyt a Szubszaharai Afrika nemzeteire jelenti. Ront a helyzeten, hogy sok állam nem heverte még ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket, valamint az is, hogy a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási jelenségek visszafogták a mezőgazdasági termelést. Különösen sebezhető az évek óta extrém aszálytól szenvedő Kelet-Afrika. Ugyanakkor mindezekkel együtt, még az ukrajnai gabona teljes kiesésével is lenne elég élelem a Föld összes lakójának, emberek milliói csupán azért alultápláltak vagy halnak éhen, mert nincs pénzük élelmiszerre, a nemzetközi segélyprogramok pedig jellemzően alulfinanszírozottak.
Az ukrán gabonaexport akadályozásával tehát Vlagyimir Putyin orosz elnök a tűzzel játszik, ám ez érdekében áll. Egyrészt Oroszország maga is agrárnagyhatalom, a gabona világpiaci árának felverésével növelheti az exportbevételeit.
Saját készleteit és az ukránoktól eltulajdonított gabonát politikai befolyásszerzésre is használhatja, hiszen szó szerint lekenyerezheti az importra szoruló országokat.
Másrészt az élelmiszerek megdrágítása a Nyugatot is gyengíti, hiszen a háborúval járó más inflációs hatásokkal együtt felpuhíthatja a honvédő ukránok iránt érzett társadalmi szolidaritást. Nem utolsó sorban pedig destabilizálja a fejlődő országokat, ami adott esetben tömeges kivándorlást válthat ki és felerősítheti a szélsőséges rasszista csoportokat, márpedig ezek negatív következményeit a nyugati társadalmak is megtapasztalják.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok szerint a Putyin-rezsim tudatosan, fegyverként használja a gabonát. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában arról beszélt, hogy az élelmiszerválságért kizárólag Oroszország a felelős és Moszkva a készletek visszatartását “lopakodó rakétaként” veti be a fejlődő országokkal szemben. Az uniós vezető szokatlanul éles hangú bírálata közepette az orosz ENSZ-nagykövet kivonult az ülésről.
A Putyin-rezsim azonban próbálja áthárítani a felelősséget ellenségeire, ezért azt hangoztatja, hogy hajlandó megnyitni az utat az ukrajnai gabonaexport előtt. Szergej Lavrov külügyminiszter ennek jegyében a héten Ankarába is ellátogatott, hogy a biztonságos tengeri folyosók létesítéséről szóló ENSZ tervről tárgyaljon török kollégájával. A Kreml azonban a Nyugat és Ukrajna számára egyaránt elfogadhatatlan követelésekkel állt elő. Többek között azt akarják, hogy az ukránok aknamentesítsék a kikötőket, majd bízzanak Oroszország azon ígéretében, hogy nem használja ki a tenger felőli támadásra kínálkozó lehetőséget. Moszkva a nyugati szankciók lazítását is elvárná, arra hivatkozva, hogy azok megnehezítik a gabonakivitelt. Ebben elméletileg lehetne némi igazság, mert bár az élelmiszerek technikailag mentesülnek a büntető intézkedések alól, a hajókra és bankokra kivetett korlátozások is nehezítik a kereskedelmet. Az orosz állításokat azonban cáfolni látszik, hogy az ország a hivatalos adatok szerint 1,8 millió tonna gabonát exportált májusban, csupán 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ukrajna ezközben mindössze 1 millió tonna gabonát tudott külföldre szállítani májusban, harmadannyit, mint tavaly ilyenkor. Kijevben úgy számolnak, hogy alternatív útvonalakon - közúton, vasúton, illetve a Dunán - havi 2 millió tonnára növelhetik a kivitelt, de a logisztikai nehézségek miatt nincs esély visszaállni a háború előtti 3-4 millió tonnás szintre.
Megkezdődött a kenyér-világháború
Luigi di Maio olasz külügyminiszter múlt szombaton az ukrán gabonakivitel orosz blokádjáról azt mondta, „megkezdődött a kenyér-világháború, amit mindenáron meg kell fékezni, ellenkező esetben a terrorista csoportok megerősödésével, államcsínyekkel és politikai instabilitással számolhatunk". A válság megfékezésére irányuló erőfeszítés eddig nem járt sikerrel, pedig az ukrán búza exportját Románia és Lengyelország is próbálja segíteni. A fekete-tengeri kikötőkben felhalmozott és ott blokkolt ukrán búzát azonban nehezebb szárazföldön, vasúton Lengyelországba szállítani és a balti-tengeri kikötőkből is körülményesebb a közel-keleti, afrikai elsődleges felvevőpiacra eljuttatni, mint a román fekete-tengeri kikötőkből. Az ukrán gabonaexport legnagyobb esélye a jelen körülmények között Constanța.
Constanța szárazföldön és vasúton is viszonylag könnyen megközelíthető az Odesszából induló gabonaszállítmányok számára. Legalábbis elméletileg. Odesszát nem támadják szisztematikusan az oroszok, de áprilisban több rakétacsapást mértek a térség közlekedési infrastruktúrájára, hogy ellehetetlenítsék a legnagyobb ukrán kereskedelmi központnak számító kikötőben felhalmozott gabona kimentését a román tengerpart felé. Április végén az utolsó déli hidat is lebombázták amely a régiót Romániával kötötte össze a Dnyeszter fekete-tengeri torkolatánál, ezzel elvágták a vasúti összeköttetést. Ez volt az a teljes egészében ukrán ellenőrzés alatt álló útvonal, amely leginkább pótolni tudta volna az elvesztett fekete-tengeri kikötőket. Mostanáig a román kikötő közlése szerint mintegy 80 ezer tonna ukrán gabona érkezett meg. Constanța kikötője kétmillió tonna tárolókapacitással rendelkezik, 2021-ben megközelítőleg 24 millió tonna exportot bonyolított le. A közvetlen vasúti összeköttetést biztosító híd tönkretétele után ukrán kereskedők abban bíztak, hogy a kiesett kapacitás közúti szállítással is pótolható. Ez részben igazolódott is, de még mindig nagyon nagy az elmaradás.
A román kikötői hatóságok csütörtöki közlése szerint az orosz invázió kezdete óta Ukrajna eddig 601115 tonna búzát szállított a constanțai kikötőbe, és jelenleg is 120294 tonna búza van úton uszályokon a Dunán. Ezek a szállítmányok az ukrajnai Reni és Izmail dunai kikötőkből érkeznek. Constanțában már több mint 260 ezer tonna ukrán gabonát rakódtak 15 hajóra, további 339 ezer tonna pedig a silókban vár a továbbításra. Romániába ugyanakkor eddig csak a tervezett mennyiség 3 százaléka érkezett meg. A július végén kezdődő új betakarítás előtt mintegy 20 millió tonnát kellene elszállítani az ukrán silókból, hogy elraktározható legyen az új termés és megelőzhető a globális élelmiszerválság.
Azonban minden jószándék és segítségnyújtás ellenére akadozik az ukrán búza Romániába érkezése, mert a tengeri hajóval történő szállítás gyors pótlása egyszerűen lehetetlen. Egy 70 ezer tonnás teherhajó feltöltéséhez 49 tehervonatnyi gabona kell. Kamionokban mérve ez több ezer teherautót jelent, ami a teljes romániai közúti forgalmat blokkolná a határátkelő és Konstanca közötti 250 kilométeren.
Az Ukrajnától 230 kilométerre fekvő galații dunai kikötő is segítséget nyújt. Szerepe vélhetően nőni is fog a továbbiakban, ha a román kormány a nyáron valóban felújítja és újra üzembe helyezi azt a mindössze 5 kilométernyi vasúti pályát, amely a legnagyobb román dunai kikötőt Moldova Köztársasággal köti össze. E rövid szakasz előnye, hogy megfelel a Szovjetunióban alkalmazott és Ukrajnában még mindig használatos nyomtávnak. Felújítása lehetővé teszi majd az áruszállítást anélkül, hogy a vagonok tengelyeit cserélni kellene. Mind a vasúti tengelycsere, mind a dunai uszályok jelenlegi kezelése bonyolult manővert kíván. Mindez tovább emeli az amúgy is rohamosan dráguló mezőgazdasági termékek, például a lisztáruk és étolaj árát. Az élelmiszerválság elkerüléséhez azonban nemcsak elérhető, hanem megfizethető árú termékek szükségesek.
Halmozódó veszteség
Mykola Szolszkij ukrán agrárminiszter.szerint Ukrajnában elegendő búza van raktáron ahhoz, hogy két éves belső fogyasztását fedezze, de az export leállása havi 1,5 milliárd dolláros veszteséget okoz az országnak. Kijevnek idén további veszteségekkel kell számolnia, hiszen a háború nemcsak a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat nehezítette meg, hanem a közelgő betakarítást is.
Derékba tört felívelés
Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre. Az orosz invázió előtt jó úton volt afelé, hogy a világ harmadik legnagyobb búzaexportőre legyen. A nemzetközi búzaexport 12 százalékát, a kukoricaexport 15 százalékát biztosította az ország, a napraforgóolaj exportban viszont dominált – annak 50 százalékát tudhatta magáénak.
Jelenleg a háború miatt Ukrajnában mintegy 20-25 millió tonna gabona áll blokád alatt, Volodimir Zelenszkij államfő szerint ez a mennyiség év végére megháromszorozódhat.