Bár a koronavírus-járvány hatalmas lökést adott a hazai webáruházaknak, és így az online kiskereskedelmi forgalom az elmúlt két évben 45, illetve 32 százalékkal bővült, a magyar e-kereskedők a külföldi piacokra nem mernek kilépni. Ennek fő oka, hogy nem érzik nemzetközi porondon is versenyképesnek a termékeiket – derül ki a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából a GKID (korábban GKI Digital) által készített kutatásból.
A Magyarországon működő nemzetközi cégek és szakmai szervezetek által nemrég alapított DKSZ fő célja a hazai webáruházak erősítése, exporthajlandóságuk növelése. A magyar növekedést ugyanis hosszú távon gátolhatja, hogy miközben a nemzetközi kereskedelemben hatalmas bővülési lehetőségek rejlenek, addig a hazai e-kereskedelmi cégek forgalma már belföldön is korlátokba ütközik, nemzetközi terjeszkedésük pedig gyerekcipőben jár. Bár a hazai vásárlók egyre többször és egyre többet rendelnek a netről - átlagosan immár évi 20 alkalommal, fejenként összesen 325 ezer forintot elköltve -, a magyar e-kereskedők egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek, főként a piacot jelenleg uraló nemzetközi webáruházak miatt. A 15 legnagyobb forgalmú Magyarországon működő online kereskedő éves forgalma tavaly 520 milliárd forint volt, a 12 legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú webáruházé pedig csak 130 milliárd.
A magyar gazdaság alapvetően exportorientált, az exportforgalomból azonban 71 százalék a gyártás részesedése, a kereskedelemé csak 14, a kiskereskedelemé pedig mindössze 0,7 százalék. Magyarországon jelenleg 37 ezer, online értékesítésre is alkalmas weboldal működik – ezek közül kevesebb, mint 20 ezer a fő tevékenység szerinti webáruház –, közülük alig ezer jelenik meg a határokon kívüli piacokon is. A legalább évi 10 millió forintos export forgalmat elérő, online is értékesítő kereskedők száma alig 600, közülük mintegy 100 cég tekinthető főtevékenység szerint is online kereskedőnek. A határon túli értékesítésből származó forgalmuk mindössze nettó 30-40 milliárd forint körül alakult tavaly – sorolta Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója.
A kutatás alapján a külföldi piacoktól távol maradó hazai e-kereskedők ötödénél az export lehetősége fel sem merült, felük szerint pedig a forgalmazott termékportfóliójuk nem teszi azt lehetővé. A magyar webáruházak többsége azonban import, zömmel Kínából származó termékeket értékest, így ez nem lehet akadály. A hazai kereskedők inkább csak félnek a külföldi piacra lépéstől. Madar Norbert szerint félelmeik a legtöbb esetben alaptalanok, lenne lehetőségük a külföldi értékesítésre is. A DKSZ célja, hogy „fogja a hazai kkv-k kezét”, hogy minél többen merjenek kilépni a határokon túli piacokra is.
