A legelitebb fegyvernem az új Magyar Honvédség történetébe – mondta Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora tavaly májusban az űrhadviselésről, a „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” című tanfolyam oklevél átadó ünnepségén.
– A végzettség feljogosítja őket arra, hogy „az űrhadviselésben Magyarországot képviseljék – jegyezte meg Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium akkori parlamenti államtitkára ugyanezen az ünnepségen, miután személyesen adta át az okleveleket az első tíz – korábban informatikai és katonai híradós alapokkal rendelkező – magyar honvédtisztnek.
Az államapparátus tavaly még büszkén, többször is hirdette a képzési sikert, ma azonban már inkább mintha elhallgatná a tanfolyamot.
Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi lett a tavaly végzett – ahogy Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség (MH) parancsnokhelyettese fogalmazott – „űrkatonákkal", hasznát veszik-e a tanfolyamon tanultaknak a munkájukban. Kíváncsiak voltuk arra is, mennyibe került a képzés és ki fizette a számlát. Továbbá: várható-e a tanfolyam folytatása, tekintettel, hogy a tavalyi képzés a címe alapján csak a bevezetés volt? Szerettünk volna megszólaltatni néhány, a tanfolyamon részt vett katonát is. Az államapparátus azonban – noha tavaly még oly büszkén, többször is hirdette a képzési sikert – ma mintha már inkább elhallgatná a tanfolyamot.
A képzést közösen szervezete a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Kerestük mindhárom intézményt a képzés részleteivel, folytatásával kapcsolatban, de nem jártunk sikerrel. A BME nem válaszolt. A Debreceni Egyetem a Honvédelmi Minisztériumhoz irányította lapunkat. Az ELTE-ről pedig Ferencz Orsolyát ajánlották figyelmünkbe, aki az előző kormányban a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa volt, és az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársa.
Megkerestük Ferencz Orsolyát, aki a tavalyik oklevél-átadón többek között arra beszélt, hogy a XXI. század emberének a történelmét a világűrben írják. Azt viszont tőle nem tudtuk meg, hogy a „történelem írásában” a magyar katonák részt vettek-e, mert többszöri megkeresésünkre sem reagált.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium annyit rögzített: „A szóban forgó képzés, illetve a végzett hallgatók tevékenysége nem kapcsolódik a magyar űrhajósprogramhoz, a következő magyar űrhajós kiválasztásához".
Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, de kérdéseink többsége elől kitérve egyebek mellett azt írták: „A hallgatók a tanfolyamon a világűrrel kapcsolatos természet-, társadalom- és műszaki tudományos tárgyakat hallgattak, illetve gyakorlatokat végeztek." Ennél már egy évvel ezelőtt is konkrétabb volt Böröndi Gábor altábornagy, az MH parancsnok-helyettese, amikor a honvédelem.hu-nak adott interjúban azt mondta a kurzuson részt vett katonákról: – Azt tanulták meg, hogy mire használhatóak a műholdak, milyen pályán mozognak és milyen technikai paramétereket kell figyelembe venni egy lehetséges magyar műholdképesség kialakításakor.
Árnyalja a képet, hogy Magyarországnak jelenleg sincs műholdja, sőt, az országnak járó műholdpályákat is bérbe adják, azokon külföldi szatelitek keringenek most.
Egyelőre tehát nincs is mit irányítaniuk, a tanfolyamon kapott tudással pedig még nem is lennének rá képesek. A „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” tanfolyam ugyanis mindössze féléves volt, ennyi idő alatt pedig aligha lehet elsajátítani ezt a szakmát. Azt azonban senki nem válaszolta meg lapunk kérdésére, hogy lesz-e folytatása a képzésnek. A folytatásról Böröndi szintén tavalyi interjújában úgy fogalmazott, hogy a most végzett fiatal tiszt kollégák fogják majd megmondani, kell vagy sem hasonló kurzus, és milyen ütemezéssel kell haladnunk a megkezdett úton: Ennek tükrében fogunk indítani képzéseket, ha kell, akkor holnap, vagy talán csak két év múlva.
A HM válasza alapján a katonák „végzésük után az MH Modernizációs Intézet kötelékében műholdtechnológiával, művelettámogató rendszerek szimulációjával és katonai űrműveletekkel kapcsolatos további tanulmányokat folytattak."
Több, űriparra rálátó szakembert megkerestünk, hogy értelmezzék a féléves képzést, a felkérést azonban azzal utasították el, hogy
„a téma túl átpolitizált”, és „rosszat nem mondanék rá, jót meg nem tudok”.
Többen azzal hárították el a megkeresést, hogy nem világos, pontosan hol is van a határa a katonai és a polgári űrtechnológiának.
„Elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, bevált eljárás, ezt az űrkatonák fogják kialakítani” – mondta a tavalyi ünnepségen Böröndi altábornagy, és azóta sem tudni, űrbakáink meddig jutottak előre a csillagösvényen.
