Putyin háborúja - magam is előszeretettel használom ezt a fordulatot Oroszország már több mint száz napja tartó, Ukrajna elleni inváziója kapcsán. Mert nyilván nem az orosz nép döntött annak megindításáról. Míg a nyugati hírszerzési jelentések alapján Európa és a világ az utóbbi időben, még ha hitetlenkedve is, de készült rá, magát az orosz népet, sőt az orosz katonákat is valóban meglepetésként érte.
Eleve hajlamosak vagyunk „az oroszok” bűnének tulajdonítani a Vasfüggöny mögött elszenvedett évtizedeket, a gulágot és egyéb szörnyűségeket, holott maga az orosz nép volt annak elsődleges áldozata. De 56-ért, 68-ért sem felelős a volt Szovjetunió egyetlen népe sem, mert akkor, abban a történelmi kontextusban esélyük sem volt arra, hogy befolyásolják a politikai elit döntéseit.
A jelenlegi háború viszont már nem csak Putyin sara. A történelem feladata lesz majd megfejteni, mi vezetett Ukrajna lerohanásához, hogyan születnek manapság a döntések a Kremlben, de az biztos, hogy Oroszország autokratikus berendezkedése, Putyin és bandája túlhatalma ellenére még mindig adott a tömeges tiltakozás lehetősége. Ám a 144 milliós országban mindössze néhány ezren próbáltak nyíltan tiltakozni, vállalva a megtorlás kockázatát is. A lakosság több mint 80 százaléka helyesli az inváziót is, mint bármit, amit a putyini propagandagépezet valamilyen nemzetiszínű köretben feltálal nekik.
Oroszország autokrácia ugyan, de szabad választások eredményeként vált azzá. A kirakatdemokrácia fokozatosan vált kirakattá, miközben „a nép” lelkesen bólogatott minden jogállamiságot szűkítő intézkedéshez.
Nem a Kremlt és Putyint, hanem a Soros és az Oroszországgal „ellenséges nyugat” által finanszírozottnak mondott ellenzéket, a „külföldi ügynököket” tartotta-tartja az ország ellenségének. Ezt a háborút Putyin és mesés lopott vagyonokkal kiszolgálóivá tett szűk köre robbantotta ki, az árát viszont az orosz nép fizeti.
Putyin támogatottsága így is több mint kétharmados. Ma már a diktatúrák kiépítéséhez is kell a nép – nem csak Oroszországban.