„Soha nem szabad megbízni Orbán Viktorban. A magyar miniszterelnök a sokadik bizonyítékát adta teljes megbízhatatlanságának: először is zöld utat adott az orosz olajimportra vonatkozó európai embargónak, mégpedig azon az áron, hogy hazája számára előnyös kivételek mellett továbbra is vásárolhat. Ezután kibontotta az előző nap az uniós partnereivel közösen fáradságosan szőtt vásznat, és újabb vétót emelt a még mindig frissen megkötött megállapodás ellen. Végül követelte és elérte, hogy Kirill orosz pátriárka nevét vegyék le a szankciós listáról, ami egyértelmű jótett Vlagyimir Putyin számára” – írta a Corriere della Sera pénteki számában.
Mint a lap megjegyzi, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán Viktor illiberális demokráciává alakította Magyarországot, ahol pártja, a Fidesz gyakorlatilag megszállta az államot, és mentes a korlátozásoktól és az ellenőrzéstől. Orbán emberei nemcsak a minisztériumokat és a bürokráciát, hanem a bíróságokat, a színházakat, az egyetemeket, a kórházakat és az újságokat is irányítják. A baráti üzletemberek hálózata kapja a közbeszerzéseket, amelyeket eddig nagylelkűen az európai alapok finanszíroztak. Hivatalosan nincs cenzúra, de elvesztik az állásukat, akik bírálják a rendszert, hangoztatja a lap.
A Corriere emlékeztet arra, hogy áprilisban Orbán Viktor egymás után negyedszer nyerte meg a választásokat, kétharmados többséget szerezve a parlamentben, ami lehetővé teszi számára, hogy tetszés szerint megváltoztassa az alkotmányt. „Nem csoda, hiszen a televízióban és az újságokban alig vagy egyáltalán nem volt nyoma ellenfeleinek. A választások természetesen szabadok voltak, de nem voltak tisztességesek, ahogy azt a független nemzetközi megfigyelők, akik közelről követték a választásokat, megjegyezték.”
Mégis, alig két hónappal a szavazás után Orbán Viktor meghosszabbította különleges hatáskörét, amelyet a járvány kitörése óta mondhatott magálnak. A magyar tribunus tehát továbbra is rendeletileg fog uralkodni, ahogyan azt már közel három éve teszi: a főnök egy ember.
Az intézkedés azonban, vélekedik a Corriere della Sera, idegességről és bizonytalanságról árulkodik. Orbán bajban van és üzeni: „Magyarország én vagyok”. Az Európai Bizottság továbbra is visszatartja az uniós helyreállítási alap Budapestnek szánt összegeit, mivel a miniszterelnök és kormánya megcsúfolja a jogállamiságot. De Orbánnak sürgősen szüksége van erre a pénzre: túl sok választási ajándékot adott a kampány során, ami nagy adósságot eredményezett, és most üres a közpénzek kasszája. De Budapest nem mutat jelet arra, hogy végrehajtaná azokat a reformokat, kezdve az igazságszolgáltatással, amelyeket Brüsszel követel tőle. Éppen ellenkezőleg.
Orbán másik problémája a növekvő elszigeteltség. Az ukrajnai háború felrobbantotta a szívélyes szövetséget Lengyelországgal, a Putyin-ellenes tábor vezetőjével. Orbán nemcsak, hogy kerüli a Kreml bírálatát, és igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, ahonnan az olaj 60 százalékát és a gáz 85 százalékát vásárolja, de a választási kampányban Zelenszkijt is az egyik nagy ellenségének nevezte. A szankciókkal kapcsolatos visszafogott magatartása sok szimpatizánst elidegenített tőle Közép- és Kelet-Európában: "Ha így folytatja" - mondja egy európai diplomata - "annak az lesz a vége, hogy Lengyelország is jóváhagyja a 7-es cikkely szerinti eljárást", utalva az EU Magyarországgal szembeni, az alapvető jogok megsértése miatt indított fegyelmi eljárására, amelyet eddig Varsó elutasítása akadályozott meg. Meddig élhet vissza Orbán Viktor az EU türelmével? – teszi fel a költői kérdést az olasz lap.
