Ukrajna területének 20 százalékát, csaknem 125 ezer négyzetkilométert szállták meg az orosz csapatok – jelentette ki a luxemburgi parlamenthez intézett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Ez 1,3 Magyarországnak felel meg. Az ukrán elnök szerint a kereken száz napja tartó háborúban már több mint 30 ezer orosz katona vesztette életét. A nyugati becslések ennek nagyjából a felét tartják reálisnak, de az is megrázóan sok. Ukrajna Zelenszkij szerint naponta 60-100 katonáját veszíti el, a sebesültek száma pedig napi 400 körül mozog. Ha a moszkvai védelmi minisztérium jelentéseiből indulunk ki, akkor a helyzet még súlyosabb, szerdán például 240 „nacionalista” megöléséről számoltak be.
Az orosz propaganda megpróbál jó képet vágni a történtekhez – moszkvai források szerint a sajtót arra intették, ne hangsúlyozza túl a száznapos szakaszhatárt. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Oroszország addig folytatja a „különleges katonai műveletnek” titulált háborút, amíg nem éri el összes célját. Ezek közül egyelőre csak a Donyec-medence elfoglalása tűnik reálisnak. Ukrajna „nácitlanítása”, azaz kormányának megdöntése nem sikerült. Az orosz ejtőernyősök nem tudták megtartani a Kijevhez közel fekvő hosztomeli repülőteret, így kudarcba fulladt az ukrán vezetés „lefejezésére” irányuló terv. Az ukrán haderőnek az első hetekben nyújtott, várakozáson felüli teljesítménye lehetővé tette, hogy a Nyugat hatékony fegyverekkel lássa el a védőket. A Kijev és Harkiv elleni orosz offenzíva összeomlott, a fő hadszíntér áttevődött Kelet-Ukrajnába, ahol minden településért elkeseredett harc folyik.
Luhanszk megyéből szinte már csak Szeverodonyeck városának délnyugati csücske maradt ukrán kézen, de a védők a péntek reggeli jelentés szerint néhány utcával hátrébb szorították az ostromlókat. Ha visszavonulásra kényszerülnek, akkor a Sziverszki Donyec folyó túloldalán, magaslaton fekvő Liszicsanszk a következő védvonal.
Ramzan Kadirov csecsen elnök a Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel tartott pénteki találkozója után azt írta az interneten, hogy felgyorsítják a hadműveleteket és partnere a „javított taktikának” megfelelő feladatokat szabott. Ezek mibenléte nem világos, de egyes jelek szerint az oroszok a luhanszki és donyecki hódítás befejeztével esetleg újra Kijevnél próbálkozhatnak. Az ukránok ellenben Herszon megyében értek el kisebb sikereket és nem mondtak le a háború előtt 280 ezer lakosú, a Don folyó nyugati partján fekvő város visszafoglalásáról.
A háború most már egyértelműen a másik fél kivéreztetésére irányul. Nyugati katonai szakértők feltételezik, hogy az idő Ukrajnának dolgozik, és a folyamatos fegyverszállítmányok nyomán nyár végére megváltozhatnak az erőviszonyok. Moszkvában viszont arra számítanak, hogy a gazdasági nehézségek nyomán a nyugati országokban fordul meg a közhangulat és Washington, Berlin, illetve Párizs rá fogja beszélni Kijevet a területi engedményekre. Zelenszkij elnök pénteken a kijevi elnöki palota előtt, más ukrán vezetők társaságában felvett videóüzenetében határozott hangon jelentette ki: „A győzelem a miénk lesz! Éljen Ukrajna!”
Kijózanító felmérés régiónkról
Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán 6 százalékkal, 38 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik azt szeretnék, hogy hazánk a Nyugathoz tartozzon. Ugyanennyivel, 53 százalékra csökkent azoké, akik köztes státusra vágynak, míg Keletre csak 2 százalék húz. A Pozsonyban zajló biztonságpolitikai konferencián, a Globsecen ismertetett, márciusban készült felmérés szerint térségünk 9 országában átlagosan 44 százalék hajlik Nyugat felé, de az EU-tagság népszerűsége 80 (Magyarországon 85) százalék. A magyarok 13 százaléka tartja a legfontosabb stratégiai partnernek az Egyesült Államokat, míg Oroszországot 35, Németországot 58 százalék. Bulgárián kívül az egész térségben idehaza a legalacsonyabb, 48 százalék azok aránya, akik szerint Oroszország biztonsági veszélyt jelent. Az egész térségben nálunk tartják a legkevesebben (48 százalék), hogy Oroszország agressziója okozta az ukrajnai háborút.
