„Igen nehéz helyzetbe kerülnek az ellenzéki pártok, amennyiben állami támogatásuk egy részét valóban elvonja tőlük a Fidesz”– mondta el a Népszavának a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára. Katona Tamást azt követően kerestük meg, hogy a Fidesz frakcióvezetője erre a hétre ígért részleteket arról a javaslatról, mely jelentős sarcot vetne ki az ellenzéki pártokra. Kocsis Máté szerint működésük hárommilliárddal többe kerül, így legalább ezzel az összeggel hozzá kell járulniuk a rezsivédelmi alaphoz.
Cikkünk megjelenéséig nem nyújtották be az erről szóló törvénymódosítást, így csak találgatni lehet, hogy honnan származik a kormánypárti politikus által említett többletforrás. A kormánypárti sajtóban felbukkanó egyik értelmezés szerint a több frakció több pénzt jelent, a választási összefogás pedig csak „profitmaximalizáció” volt – innen nézve látszólag érthetővé válik, hogyan jött ki Kocsis Máté számítása. A korábbi államtitkár utóbbi felvetést azonban „marhaságnak” nevezte. Úgy látja, az ellenzéki pártoknak alig van forrása, azonban a kormányoldalnak nem jelentene gondot egy ilyen lépés, mivel az ő frakciójukat más helyről megfinanszírozza a költségvetés. Ugyanis a képviselők nagyobb hányada miniszteri biztos, kormánybiztos vagy más hatalmi tisztséget tölt be, amivel titkárság, illetve különféle juttatások is járnak.
„Ez kimondottan az ellenzéki pártok politikai tevékenységét nehezítő javaslat, semmi köze a rezsialaphoz, nem ez az összeg hiányzik onnan”
– fogalmazott. Mindez pedig kevesebb alkalmazottat, kevesebb politikai tevékenységet jelent – vagyis jó eséllyel saját magukat kell „megszorítaniuk”. A hatalom esetleges büntetőadójától függetlenül az MSZP már leépítésekbe kezdett, ezt pedig a frakciólétszám csökkenésével magyarázták. Az egyik szocialista politikus korábban úgy fogalmazott a Telexnek, „arányosítani kell az apparátust a források mértékéhez”.
Nincsen egyszerű dolga annak, aki ki akarja számolni, konkrétan mennyi állami támogatás érkezik az egyes pártokhoz. Ennek egyik eleme a működési támogatás, ami a képviselői alapfizetés tízszerese, plusz képviselőként az alapfizetés 40 százaléka, kormánypártok esetében harminc százalék. Az alapfizetés 50 százaléka jár a felszerelésre és irodai költségekre. Asszisztensekre 2,6 millió forintot költhet egy képviselő, ráadásul minimum 11 millió forintot költhetnek a frakciók havonta szakértőkre – s minél nagyobb egy képviselőcsoport, annál nagyobb ez az összeg. Kapnak pénzt a pártalapítványok is. A 24.hu számításait is alapul véve a hatpárti ellenzéki összefogás pártjainak éves támogatása összesen nagyjából 5,5 milliárd forint lehetne a 2022-2026-os ciklusban.
Kérdéseinkkel megkerestük a Fidesz-frakció sajtóosztályát is. Ebben többek között arra voltunk kíváncsiak, mikor várható a pártok „extraprofitjának” különadójáról szóló előterjesztés, valamint milyen számítások alapján jutottak a három milliárd forintos többletre. Válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.
