Erről is beszélt Steiner Attila, az (új nevén) Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy szakmai konferencián.
A McKinsey&Company nevű tanácsadó cég egy, a korábbiaknál is hatalmasabb, 150-200 milliárd eurós – azaz 60-80 ezer milliárd forintos – beruházási becsléssel számolt a friss tanulmányában, amely szerint 2050-re ekkora összegből megvalósítható Magyarország klímasemlegessége. Ez azért figyelemre méltó, mert míg Orbán Viktor tavalyelőtt még 50 ezermilliárd forintot említett, addig a tavaly megjelent Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 14-25 ezer milliárd forintra tette ugyanezt az összeget. A tanulmány megjelenésére kedden az Uniomedia által szervezett kerekasztal-beszélgetésen kérdésünkre Steiner Attila a becslések ilyen mértékű hullámzását azzal magyarázta, hogy még nem ismertek pontosan az elkövetkező harminc év megoldásai és sok a bizonytalanság. Békés Márton, a McKinsey&Company associate partnere hozzáfűzte: ez cégük saját módszertan szerinti becslése. Ennek az összegnek a nagy részét ma már ráadásul jórészt a piaci szereplők, üzleti alapon fektetik be.
Endersz Frigyes, az E.ON Csoport stratégiai igazgatója megerősítette: az elmúlt néhány év alatt a megújulóenergia-beruházások teljes mértékben versenyképessé váltak a hagyományosokkal. Pókos Gergely, az OTP Bank zöldprogram-igazgatóságának vezetője pedig hozzáfűzte: a befektetők már sorban állnak a zöld beruházási hitelekért.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a naperőművek a Nemzeti Energiastratégiában tervezett ívnél sokkal gyorsabban terjednek. Így nem zárta ki, hogy a napelemek jelenleg 3 ezer megawattot (MW) kitevő hazai összteljesítménye 2030-ra az eredetileg tervezett 6 ezer MW helyett 12 ezer MW-t érjen el. Már ma 5 ezer MW-nyi beruházás áll előkészítés alatt. Arra az újságírói kérdésre, hogy a hálózati üzemeltetők mikor adnak ki új csatlakozási engedélyt a naperőművek számára, az államtitkár annyit mondott, hogy a hálózat fejlesztése is szükséges az újabb megújulók biztonságos rendszerbe állításához. Ennek kapcsán ugyanakkor bejelentette, hogy hamarosan több milliárd forint keretű áramtárolási pályázatot írnak ki. Emlékeztetett a nemrég lezárult, 201 milliárdos keretösszegű családi házas napelem-telepítési pályázatra is, melynek során 40 ezer háztartás nyert a beruházásra száz százalékos, vissza nem térítendő támogatást. Ez annak tükrében figyelemre méltó, hogy jelenleg 100 ezer családi házon üzemel napelem.
A tanulmány szerint a jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, a nettó nulla kibocsátás elérése. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások erőteljes csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen kedvező hatással lesz.
Vagyis a dekarbonizáció, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentésének költségigénye ugyan számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt jó megtérülésű. Az összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elérhető-e az évszázad közepére a kitűzött klímacél. A legkomolyabb kibocsátáscsökkentési lehetőségeket az ipar (37 százalék), a közlekedés (25 százalék), az épületállomány energetikai korszerűsítése (17 százalék), valamint a villamosenergia-termelés (13 százalék) terén azonosították a tanulmány szerzői. Ezen kívül a mezőgazdaság (5 százalék) és a hulladékgazdálkodás (3 százalék) kínál még jelentős megtakarítási lehetőséget.
