Hatvanhat gyanús nigériai esetet jelentettek kilenc tagállamból, illetve Abujából, a fővárosból; ebből az év eleje óta huszonegy olyan esetet azonosítottak, amelyben a majomhimlő vírusa fertőzött, és egy negyvenéves, vesebántalmaktól szenvedő férfi elhunyt – közölte vasárnap este a Nigériai Betegellenőrzési Központ (NCDC). Hozzátették, Afrika legnépesebb országában magas a majomhimlő-fertőzésnek kitettség kockázata, de a betegség egészségügyi következményei viszonylag enyhék. Szerintük a jelenlegi helyzet sem az országban, sem a világban nem mutat jelentős veszélyt, amely súlyos lefolyású betegséget vagy magas halálozási arányt okozhatna.
Nem tudjuk, de nem hisszük. Jelenleg nem tartunk globális világjárványtól.
Ugyanakkor a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2022-ben már 465 esetet regisztráltak és kilencen haltak bele a betegségbe. Aime Alongo, Sankuru tartomány tisztiorvosi szolgálatának a vezetője hétfőn elmondta, hogy a betegség folytonossága annak köszönhető, hogy a helyi lakosok az erdőkben elhullott, fertőzött majmokat és rágcsálókat fogyasztanak. A majomhimlő, amelynek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amelyből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre.
Európában is terjed a kór: Nagy-Britanniában újabb 71 esetet azonosítottak, így május 7. óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma. Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma és elérte a százhúszat. Portugáliában péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma. Májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából.
Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt: „nem gondolja”, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne, de továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek. Arra kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává, Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője is, kijelentette:
A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek”. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.
Nincs ellenszer
A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek. A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.
