Már az is felettébb gyanús volt, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP áprilisi közgyűlésén megdicsérte a piacvezető bankot azért, mert örvendetes módon hozzájárult - a pénzintézeti szektor többi tagjával karöltve - a magyar gazdaság tavalyi, a körülményekhez képest erőteljes növekedéséhez.
Az ilyen kormányzati vállveregetéseknek, hacsak nem a saját holdudvarukról van szó, mindig megjön a böjtje, mégpedig a változatos összetételű, többletterhet jelentő különadóadó- és illetékfizetési kötelezettségek formájában. Az újabb intézkedésektől függetlenül: már most is mintegy 400 milliárd forint rendkívüli adó és illeték áramlik be a költségvetés kasszájába. Csak emlékeztetőül: az úgynevezett járványügyi alapot is a pénzintézetekkel töltették fel.
Kétségtelen tény, hogy 2021-ben kimagaslóan jó évük volt a bankoknak, de ebből - még ha a minden jóból kimaradó ártatlan képében tetszeleg is - az államnak is nagy falat jutott. A banki extraprofitra hivatkozni éppen ezért meglehetősen farizeus magatartás, vagy ahogyan Csaba László közgazdász akadémikus megfogalmazta: "Az extraprofit az, amiről a kormány úgy érzi, hogy az." Arról nem is beszélve, hogy nincs az a különadó, amelyet ne a fogyasztókkal (ügyfelekkel) fizettetnének meg. (A különböző formák bemutatásától eltekintünk, nem kívánván ötletet adni.)
S még az (ügyetlenül álcázott) megszorító intézkedésekre sem volt szükség ahhoz, hogy egy közelmúltbeli felmérésből kiderüljön: a lakosság több mint kétharmada nem érzi úgy, hogy a közeljövőben nagyobb eséllyel vehetne fel hitelt, mint korábban. Arányuk azonos a 2020 első félévivel, de akkor a pandémia következményeit még képtelenség volt reálisan felmérni. Most viszont már mindnyájan a bőrünkön érezzük, hogy ez nem más, mint a vágtató, megállíthatatlannak tűnő infláció, amelyhez a gazdasági kiigazító csomag jelentős mértékben hozzájárul majd.
Ugyancsak vágtató sebességre kapcsolt a hitelkamatok növekedése. Azáltal, hogy már meghaladja a 7 százalékot a lakáshitelek átlagkamata, új helyzet teremtődött, hiszen ezáltal átlagosan 2-3 millió forinttal többet nőnek a törlesztési terhek 20 év alatt egy 20 millió forint kölcsönfelvételénél, ahhoz képest, mint ha egy hónappal korábban szánták volna rá magukat erre. Október óta lett rosszabb a helyzet, akkor még 60 százalékkal kevesebből is megúszhatták volna az eladósodást. Ráadásul a jelenlegi pénzintézeti gyakorlat szerint a hitelkamatok mintegy 2-3 hónappal követik csak a piacot. Aki most adósodik el, az relatíve jobban jár, mintha a nyári hónapokig várakozna, mert akkor már csak újabb többletteherrel teheti ezt meg.
Banki tapasztalatok szerint egyre inkább csak a magasabb jövedelmű családok engedhetik meg maguknak, hogy eladósodjanak: az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentése 60 százalékra teszi az arányukat. Ezt alátámasztja alá, hogy az új kölcsönök reálértéke még mindig csak a 2008-as esztendő szintjét éri el. Mire elkészül az új otthon, a családok a falát kitapétázhatják hitellevelekkel - már ha lesz számukra elég hely a jobbára aprócska lakásokban.