Kétszer is visszafordították a hétvégén Petro Porosenko volt ukrán elnököt a határtól. A Rava Ruszka átkelő pont határőrei azzal indokolták megállítását, hogy hiányos iratokkal érkezett, továbbá gondok voltak a kilépési engedélyén lévő QR-kód leolvasásával. Másodszor már a diplomata útlevelét mutatta az ellenzéki vezető, de a határ ezúttal sem nyílt meg előtte. Porosenko – a dollármilliárdos politikus-oligarcha, egyben a hazánkban is jelenlévő csokoládégyártó cég, a Roshen tulajdonosa - kíséretével Vilniusba tartott volna, a NATO parlamenti közgyűlésének ülésére. A határon történt incidens aligha adminisztratív hiba, vagy a határőrség bürokratikus akadékoskodása: Ukrajnában a belpolitikai harc a háborús közepette sem szünetel.
A határátkelő pontnál történt incidens előzménye, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) a múlt hét elején egy negyedórás videófelvételt tett közzé a letartóztatott Viktor Medvedcsuk vallomásáról. Az oroszbarát „Ellenzéki Blokk – az életért” párt egykori társelnökét április 12-én fogták el, testőreivel együtt Kijevben bujkált egy drágán bérelt ingatlanban. Medvedcsuk a háború kitörése utáni napokban szökött meg a házi őrizetből, ahová akkor került, amikor tavaly hazaárulással vádat emeltek ellene. Napokban felolvasott vallomásában pedig Porosenkóra nézve igencsak terhelő állításokat fogalmazott meg.
Medvedcsuk két ügyről beszélt. Elmondása szerint az előző ukrán elnök mindkét esetben közbenjárását kérte, az oroszbarát politikus ugyanis kiváló moszkvai kapcsolatokkal rendelkezik: baráti viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki egyik lányának a keresztapja.
Az egyik említett ügy a szakadár területekről történt szénvásárlások ügye volt. Az oroszbarát politikus szerint közvetítésére azért volt szükség, mert az ügylethez Putyin személyes hozzájárulása kellett. Elmondása szerint az ügyleten a volt ukrán elnök és több más akkori vezető politikus rengeteget keresett. Porosenko azt állítja, hogy a szénvásárlás törvényes volt, s indokolt, mert az ukrán kohászatnak a Donyec-medencéből származó szénre volt szüksége.
A másik ügy, melyre Medvedcsuk kitért a vallomásában a Szamara-Nyugat nevű Diesel-vezeték megvásárlása volt. A politikus szerint az orosz tulajdonban lévő vezeték megvásárlásához szükséges törvényi és hatósági hátteret az elnöki hivatal biztosította, s végül a befolyt tranzitdíj a megvásárlására kiadott 23 millió dollár majdnem kétszerese, 42 millió dollár volt. A pénz nagyrésze Porosenkónál landolt – állította Medvedcsuk. Az elnökváltás után leállt a forgalom a vezetéken, majd később államosították azt. A nyilatkozat közzététele után az ukrán főügyészség több korábbi vezető politikus azonnali kihallgatását kezdeményezte. Porosenko is köztük volt, a vádhatóság kérte a parlamenttől a volt elnök mentelmi jogának a felfüggesztését is.
Porosenko jelenleg az Európai Szolidaritás (ESZ) nevű ellenzéki párt vezére. Az orosz támadás előtti hetekben az ESZ népszerűsége – együtt a Medvedcsuk-féle oroszbarát ellenzéki blokkéval – erőteljesen nőtt, megelőzték Zelenszkij pártját, a Nép szolgáját. A háború szinte mindent átírt. A parlament egyrészt betiltotta az oroszbarátnak minősített tömörüléseket május 14-én, az ESZ pedig a honvédelem jegyében felsorakozott az elnök és a kormányzat támogatói mögött. A Medvedcsuk vallomását követően az ESZ közleményben utasította vissza a vádakat. A párt azt állította, hogy a politikus jobb börtönkörülmények és esetleges kiadatás reményében olvasta fel a megrendelt szöveget, amelyet fogvatartói nyomtak a kezébe. Még az is áll a közleményben, hogy a Porosenko elleni támadás „az agresszor nagyhatalom érdekét szolgáló ideológiai diverzió, hiszen az ország belpolitikai egységének megbontása nem ukrán érdek.”
Az oroszok egyébként nem sietnek Medvedcsuk kicserélésével. Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint Medvedcsuk ukrán állampolgár, semmi közük hozzá. Korábban ugyanő azt mondta, hogy az Azovsztál védőire való cseréről azért nem lehet szó, mert „különböző kategóriájú emberekről van szó.”
Külföldi megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezete hosszabb ideje igyekezett visszaszorítani Porosenkot és pártját. A háború kitörése előtt éppen a szénügylet kapcsán vizsgálat folyt ellene, és a felszólítást kapott a nyomozó szervekkel való együttműködésre. Úgy látszott, hogy letartóztathatják a volt államfőt. Ettől nyugati nyomásra álltak áll – állítólag. Február 24-e után a volt és jelenlegi elnök fegyverszünetet kötött, de soha nem volt teljes béke. Nem csak a korábbi feszültségek és gyanú élt tovább, de új konfliktusok is vannak. Ilyen például az országos hírmaraton ügye. A háború kitörése után pár nappal az állami és a magántévék közös hírfolyamot indítottak. Ebben az egymással addig konkuráló csatornák – a különböző oligarchák házi tévéit is beleértve – együttműködnek. A hírmaratont a kormányzat koordinálja. Azonban ebben nem vesz részt Porosenko három tévéje. A felek egymásnak ellentmondó magyarázattal szolgáltak ennek okairól.
A súlyos háborús helyzet, s Ukrajna politikai függése is befolyásolja a konfliktus további menetét. Porosenko korábban radikálisan nacionalista oroszellenes személyként jelent meg. Medvedcsuk nyilatkozata ezt a képet hiteltelenítette. A Zelenszkij körüli kör feltehetően úgy számol, hogy nem engedheti meg a belső parlamenti, politikai vitát az ország ügyeit illetően. A háború nyomása túl nagy, a lakosság teherviselő képessége sem ismert, s most a Donyec-medencei fronton is fenyegetőek a fejlemények. A Porosenko-incidens ebben a kontextusban értelmezhető.
