Korábban a kormányhoz közel állók ingerülten reagáltak arra az állításra, miszerint a visegrádi együttműködésnek vége. Most, hogy ez már letagadhatatlan, az okoz érzékelhető felháborodást ugyanott, ha Magyarország Európán belüli elszigeteltségéről esik szó. Pedig a miniszterelnök múlt heti találkozója Marine Le Pennel nem sokat változtat ezen a benyomáson: a politikus Franciaországban most nem túl jelentős tényező, áprilisban megint kikapott Emmanuel Macrontól az elnökválasztáson, a júniusi parlamenti választáson nem is törekszik győzelemre, és már nem is ő a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke.
Magyarország nem éppen erős Unión belüli helyzetéről érdemes idézni az osztrák konzervatív Die Presse szombati írását, amely szerint „Orbán Viktor elszigeteltsége az Unión belül annyira elmélyült, hogy egyes brüsszeli hangok már elveszett ügynek nevezik Magyarországot… Ezzel szemben a lengyel kormány, amely eddig ideológiai szövetségese volt, pragmatikusabb irányt követ”.
Ennek bizonyítéka a lengyel parlament döntése a legfelsőbb bíróság vitatott fegyelmi kamarájának megszüntetéséről. Bár a Brüsszel által oly sokat bírált testület felszámolására irányuló lépés még messze nem garantálja a helyreállítási alapból Lengyelországot illető pénzek felszabadítását, mutatja, hogy Varsó megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal és végképp felmondja a Brüsszel elleni szövetséget Budapesttel.
Lengyelország szerencséje, hogy Andrzej Duda - bár ő is a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) neveltje - második elnöki mandátuma során próbál mérsékelt politikát folytatni. Megvétózta a vitatott törvényeket és rámutatott: az Ukrajna elleni orosz agresszió árnyékában nem lehet két fronton is harcolni, ki kell egyezni Brüsszellel. Ezért ő nyújtotta be a fegyelmi kamara felszámolásáról szóló javaslatot. Varsó lépésében szerepe van annak is, hogy a háború során az Európai Unió szempontjából jelentősen megnőtt Lengyelország geopolitikai szerepe, s Brüsszelnek sem érdeke, hogy az ukrán menekültek millióit befogadó és az ukrán fegyverszállítást koordináló állammal tartós konfliktusban maradjon.
A varsói szejm csütörtöki döntése még nem jelenti azt, hogy az ország hamar hozzájut a pénzhez. Ez csak akkor történne így, ha a két fél tavaly év végéig megegyezett volna a lengyelek helyreállítási tervéről. Ez esetben Varsó, mint Magyarországot kivéve minden más állam, a teljes összeg 13 százalékát kaphatta volna meg előlegként. Most azonban kérelmeznie kell a részletek rendszeres folyósítását, és bizonyítania kell, hogy teljesíti az előírt reformokat. Brüsszelnek értékelnie kell azt is, hogy a fegyelmi kamara helyébe lépő új testület megfelel-e az uniós normáknak.
Az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie: a rendkívül súlyos geopolitikai kihívásoktól függetlenül, a jogállamiság érvényesüléséhez mindenképpen ragaszkodni kell. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy lássuk, milyen dermesztő hatása van egy társadalom gondolkodására, ha az emberek tartósan egy antidemokratikus közegben élnek.