Kövesdi Gábor alapító családja is ezzel a módszerrel, vagyis közösségi finanszírozással termel és szállít házhoz zöldséget.
„Négy éve indítottuk el a MyFarm nevű közösségi kertet, amivel a családi gazdaságot szerettük volna új alapokra helyezni. Édesapám akkor már 40 éve dolgozott a mezőgazdaságban, de nem ez volt a főállása. Az önkormányzatban közalkalmazottként töltötte napja nagy részét minimálbérért. Amikor ideje volt, akkor foglalkozott a kerttel. Mindig lelkiismeretes gazda volt, aki beszélget a növényekkel, és akinek csak az számít, hogy a termés jó legyen” – meséli Gábor.
Előfizetéses zöldség
Senkinek nem kell ecsetelni, folytatja, mennyire bizonytalan a mezőgazdasági munka eredménye. „Vagy átveszik a terményt a gazdától, vagy nem. Vagy kevés az eső, vagy túl sok a nap, esetleg a jég veri el a termést. Van olyan év, amikor hiába dolgozunk, csak a veszteséget termeljük. Édesapám ezért sem merte otthagyni a biztos állását.” Aztán jött az ötlet, hogy a közösségi finanszírozás esetleg megoldás lehet. A tagok előre, egy összegben kifizetik a termést, így megvan az egész éves fizetés, biztos költségvetés a magokra, palántákra, biopermetszerekre, kapára, ásóra és benzinre. A közösség is jól jár, hiszen egész évben friss, vegyszermentes zöldséget kapnak a tagok, az édesapa pedig otthagyhatja nyolcórás állását, és azzal foglalkozhat, amivel egész életében szeretett.
A vállalkozás beindult. „Kezdetektől öcsémmel szállítjuk házhoz a terményt. Úgy kezdtük, hogy lett 50 előfizetőnk. Ma már 1000 van, és hét kertben termelünk. Édesapám életminőségén és az előfizetők elégedettségén látom, hogy ez a projekt jó, és működik. Most kezdődik a szezon, megterem 30 féle zöldség, saláta, rukkola, hagyma, paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini, minden. Van szamóca meg dinnye is” – sorolja a portékákat.
Kezdetben három csomag közül választhattak a vevők, ma már többől. Akkor a próbacsomagért 8-10 ezer forintot kértek. Aki ezt választotta, egyszeri ötkilós, teli kosarat kapott. A másik csomagban a féléves szezon idején minden hónapban járt egy-egy teli kosár, ennek éves ára 50 ezer forint volt. A heti kosárért 100 ezer forintot kértek. Aki befizetett ennyi pénzt, annak az egész szezonban hetente szállították az árut, összesen körülbelül 20 csomagot. „Mindannyian vegyszermentes, garantáltan érett zöldséget ehettek, és nem spanyol, zölden leszedett paradicsomot – tette hozzá Kövesdi Gábor. – Azt láttuk, hogy az ismertségre alapozva, szájhagyomány útján könnyebb és gyorsabb kiépíteni a vevőkört és a bizalmat, de nem volt olyan felület, ahol ezen túllépve be tudtuk volna mutatni a szolgáltatásunkat. Létezett ugyan egy angol nyelvű, minimális ismertségű és elérésű oldal, ki is próbáltuk, de onnan mindössze egy darab jótékonysági kosarat vettek tőlünk nyolcezer forintért. Ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbálunk elindítani egy platformot. Itthon elképesztően kreatívak az emberek, nagyon sok ötletük van, de a kockázatvállalás vagy a tőke hiányzik a megvalósításhoz. A Brancsközösség erre kínál megoldást.”
Eddig mintegy 1000 ötletgazda jelentkezett, amiből egyelőre 30 projekt indult el egyebek között gasztronómia, innováció, művészet, divat témakörben. Akkor lesz sikeres egy kampány, ha a megvalósításhoz megjelölt összeg összegyűlik. Egyelőre még sokan csak nézelődnek, a támogatóknak és vásárlóknak is bele kell rázódni abba, hogy a pénzükért cserébe csak kicsit később kapják meg a terméket vagy a szolgáltatást. Kockázat ugyanakkor nincs, mert ha nem jön össze a kellő vásárlás, a vállalkozó gazdagabb lett egy tapasztalattal, hiszen felmérte a piaci igényt, a támogató pedig visszakapja a pénzét.
SNI-s gyerekekért
Kétmillió forintot szeretne összegyűjteni a Mosoly Egészségközpont – Sportolj az SNI-s gyermekek jövőjéért! című kampány ötletgazdája. Szabóné Ferencz Zsófia két gyermek édesanyja, nagyobbik lánya 12 éves, középsúlyos értelmi fogyatékos. „A közoktatási útvesztőt megjárva jöttem rá, hogy a gyermekek nem kapják meg a szükséges komplex fejlesztést, nincs elég szakember, az SNI-s (speciális nevelési igényű) gyermekek pedig különösen rossz helyzetben vannak. Egyértelműen látszik, hogy a szülőknek kell alternatív megoldást találniuk, ha nem akarják azt, amit kezdeti diagnózisként az orvostól hallottak: élő halott lesz a gyermekük.”
Nagyon sok esetben magántanulói státuszra kényszerülnek az SNI-s gyermekek. A Mosoly Egészségközpont eddig önköltséges formában biztosított számukra fejlesztést, a szüleik számára pedig sportolást, egyéb kikapcsolódási lehetőséget. De mint mondja, egy autista vagy fogyatékossággal élő gyermeknek ez kevés, szüleik viszont anyagilag és időben sem tudnak többet vállalni. Többségük nehéz anyagi helyzetben van, egy komplett, 100 százalékos díjat nem nagyon tudnak kifizetni. „A fejlesztőházban, amit működtetek, a hely és a szakembergárda adott ahhoz, hogy tanulócsoport indulhasson. A közösségi finanszírozásból ehhez vennénk asztalokat, informatikai eszközöket – projektort, számítógépet, nyomtatót –, mozgatható írótáblát, újabb mozgásfejlesztő és alternatív kommunikáció oktatásához szükséges eszközöket.” A pénzből a nehezebb helyzetben élő családok tandíjának egy részét is fedeznék. Négy csomaggal lehet támogatni a projektjüket, melyben több online edzést is kínálnak, így akár országokon átívelően is lehet sportolni az SNI-s gyermekek jövőjéért.
Levadászni Kittenbergert
A teljes Kittenberger-képregénysorozat különleges kiadásban című projekt gazdái azt vállalták, hogy elkészítik a legendás Afrika-kutató, író-vadász alternatív történelmi-kaland-steamp képregénysorozat utolsó, 4. részét. A négy album egyben is megjelenik majd. Ehhez szeretnének összegyűjteni négymillió forintot. A támogatók több csomagból választhatnak. Aki az ötezer forintosat választja, megkapja a 4. részt puhafedeles borításban. A leglelkesebbek 18 500 forintért cserébe egy exkluzív, keményfedeles kiadásra számíthatnak.A képregény ötlete 2009-ben született, eddig három rész készült el puhafedeles, 60 oldalas, A/4-es méretű, színes album formájában. Rajzolója Tebeli Szabolcs, művésznevén Brazil már elkezdte a 4. rész megrajzolását.
„Kittenberger karaktere nagyon szimpatikus számomra, a természethez való vonzódása, világjárása, kalandjai tetszenek. A képregény persze nem az ő életrajza, hanem egy fiktív történet.” A legtöbb kreatív projektre jellemző a forráshiány, azért sok esetben kényszerülnek állami támogatásra, külső segítségre. „A piac csak a Marvel-képregényre kíváncsi, a kiadóknak ez a biztos befektetés, a magyar képregények háttérbe szorulnak” – mondja Szabolcs.
A kampánytól nemcsak az anyagi támogatást remélik az alkotók. Választ kapnak arra is, tudják-e bővíteni a vevőkört. Az olvasótábor elsősorban a 16–40 éves fiúkból, férfiakból áll. Ha nem lesz meg a kívánt összeg a kampány végére, az album akkor is elkészül. „Akkor marad az eddig használt, egyszerűbb forma, és nem lesz keményfedeles óriáskiadvány plusztörténetekkel. Azért mi nagyon bizakodunk, hogy a tervünk megvalósulhat…”
Négy típusa
létezik a közösségi finanszírozásnak attól függően, hogy a támogató mit kap cserébe a pénzéért. A befektetési alapú modellben tulajdonrész, a kölcsönalapúban kamat érkezik. A Brancs a jutalom- és a támogatásalapú konstrukciókat tette lehetővé.
