- Emlékezni a borzalmakra: Kijevben két kiállítás is nyílt a megszálló orosz katonák által Ukrajnában hagyott tárgyakból

A háborúra emlékező múzeumokat, illetve kiállításokat általában évekkel vagy évtizedekkel a konfliktus vége után hozzák létre: a titokzatos londoni múzeum, a Churchill War Rooms, amely abban a pincében található, ahol a brit miniszterelnök a nácik bombázásai közepette 1941-ben dolgozott, például csak 1984-ben nyitotta meg kapuit.

Ukrajnában azonban a Kriposnyi utcában, mindössze néhány perc sétára attól a bunkertől, ahol Volodimir Zelenszkij bujkált, amikor február 24-én, az agresszió megindításának napján egy orosz ejtőernyősökből álló kommandó megpróbálta megölni őt, az ukrán hadtörténeti múzeum utcai kiállítást nyitott a zsákmányolt orosz haditechnikai eszközökből. A szokatlan tárlat rendkívüli népszerűségnek örvend. Sokan szelfit készítenek egy katonai jármű kiégett roncsai előtt, mások egy harckocsi maradványait szemlélik, míg akadnak, akik a szétroncsolt repülőgép maradványait fényképezik. A járókelők kíváncsian meg-megállnak, nem kell belépőt vagy jegyet fizetni.

A kiállítás gyors megnyitása azt mutatja, hogy Ukrajna és az agresszor, Oroszország között kulturális fronton is dúl a háború. Dmitro Hainetdinov, a kijevi Hadtörténeti Múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta, azért is siettek a tárlattal, hogy az emberek mielőbb le tudják vonni a történelem tragikus tanulságait. Amikor több mint három hónapja megkezdődött a háború, aligha gondolták volna az ukrán fővárosban, hogy negyedévvel később egyfajta rossz emlékként idézhetik fel a szörnyű pillanatokat. Persze a háborúnak még nincs vége, Donbászban különösen heves harcok dúlnak, de Kijev környékéről már április elején kénytelen volt kivonulni a rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett orosz hadsereg.

A múzeumban a Kijev környéki városok és falvak orosz megszállásáról szóló emléktárgyak, trófeák és dokumentumok tekinthetőek meg. „Sok katona is járt itt nálunk, így már tudták, hová vihetik a háború során megtalált tárgyakat” – mondta el a Guardiannek Olekszandr Semeljak, a múzeum vezető kutatója. "Folyamatosan kapunk új és új tárgyakat” – tette hozzá.

Kijevben, a Dnyeper túloldalán, a második világháborús múzeumban még nagyobb kiállítás nyílt, amely a Keresztre feszített Ukrajna címet viseli, és szintén bemutatja az oroszok által itt hagyott tárgyakat. Az orosz hadsereg a háború első napjaiban kezdett nyomulni Kijev felé észak, nyugat és kelet felől, és több mint egy hónapig tartotta megszállva a főváros környéki területeket, mígnem kaotikus körülmények között volt kénytelen visszavonulni.

„Három nappal a felszabadulás után a múzeum munkatársai az ukrán hadsereg kíséretében kezdték gyűjtögetni a műtárgyakat” – hangoztatta Dmitro Hainetdinov. Nem hagyományos akció volt ez és elsősorban nem is a kultúrát szolgálta: bizonyítékokat kerestek az oroszok rémtetteire.

A kiállítási tárgyak némelyike már-már műalkotásnak tűnik: több mint száz pár, különböző formájú és méretű orosz katonai bakancsot helyeztek el egy vörös csillag belsejében. Ez nem csak a kommunista Szovjetuniót, hanem Vlagyimir Putyin fegyveres erőit is jelképezi. Feltételezhetően meghalt orosz katonák lábbelijei voltak. Elszenesedett templomkupolák is felbukkannak a tárgyak között, amelyeket három különböző, a harcok során elpusztult templomból szereztek vissza. A tárlat középpontjában egy repeszek által kilyuggatott ikon áll, az orosz katonák útlevelei, bankkártyái és egyéb személyes tárgyai is megtekinthetők. Felbukkan egy térkép Kijev bal partjáról, amelyen a rendőrőrsöket és más stratégiai szempontból fontos helyeket tűntetnek fel. Ezt a háború első napjaiban, egy orosz diverzáns csoporttól foglalták le.

A pincében a személyzet egy óvóhelyet épített újjá, amelyet a Hosztomel város lakói használtak: több mint egy hónapot töltöttek a föld alatt. Minden eredeti itt, a takaróktól kezdve a teászacskókon és az ételeken át a megszállás alatt meghalt nőnek szentelt emléktábláig.

Egy televízión keresztül pedig azt mutatják be, hogyan kommentálják az orosz televíziókban a politikusok, műsorvezetők és úgynevezett szakértők a „különleges katonai műveletet”. Nagyobb nem is lehetne a kontraszt.

A tárlat szervezői fontosnak tartják, hogy az utókor, illetve azok az ukránok, akik nem élték át a megszállást, a saját szemükkel is lássák a borzalmat. „Sokan biztonságosabb helyekre menekültek, s most visszatérnek. Szerencsére nem kellett saját bőrükön megtapasztalniuk ezeket a szörnyűségeket” – mondta Hainetdinov.