– A megszűnő járványügyi veszélyhelyzet rendeletei június elsejétől már nem lesznek hatályosak, de annak nincs semmilyen akadálya, hogy a kormány új szabályokat alkosson, vagy az eddig érvényes rendeleteket ismét elfogadtassa a parlamenttel az új, háborús veszélyhelyzetre vonatkoztatva. Az egyetlen fék, amihez mindenkor tartaniuk kell magukat az ország vezetőinek, hogy az emberi méltósághoz, az élethez és a tisztességes eljáráshoz való jogot nem lehet korlátozni – hangsúlyozta Karsai Dániel.
Az alkotmányjogász indokolatlannak tartja az Alaptörvény keddi módosítását, mert abban jelenleg is szerepel két háborús helyzettel kapcsolatos rendkívüli jogrend. Az emberjogi ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a balkáni háború idején nem volt rendkívüli jogrend, Magyarország mégis megoldotta a harcok miatt szükséges feladatokat. Karsai Dániel szerint tehát nem új jogszabályok szükségesek, hanem valódi logisztikai feladatokat kell ellátni, amihez nincs szükség veszélyhelyzeti felhatalmazásra. Ha pedig nincs olyan jogi megoldás jelenleg, ami fél nap alatt meghozható döntéseket tenne lehetővé, azért a kormány a felelős, hiszen ilyenek megalkotására 12 év állt a rendelkezésére.
– Külső fegyveres beavatkozás veszélye esetén az Alaptörvény most is lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kétharmados döntéssel úgynevezett megelőző védelmi helyzetet hirdessen ki, de rendkívüli állapotot is be lehet vezetni, ha idegen hatalmak fegyveres támadásának veszélye fenyeget. Egy szomszédos országban dúló háború ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hazánkat fegyveres külső támadás fenyegetné
– ezt már Pásztor Emese mondta lapunknak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogok projektjének vezetője szerint a legnagyobb baj az egymást követő veszélyhelyzeti csomagokkal, hogy a kormány gyakorlatilag bármilyen rendeletet meghozhat és nincs, aki felülvizsgálja ezek alkotmányosságát, mert az Alkotmánybíróság már nem jelent hatékony ellensúlyt. A TASZ munkatársa kitért arra is, hogy ilyen veszélyhelyzeti felhatalmazásoknak azokban a parlamenti demokráciákban lehet értelme, ahol az ellenzék az országgyűlésben meg tudja akadályozni egyes törvények megszavazását, s így korlátozza a kormány mozgásterét. A kormányzóképesség fenntartását átmenetileg segítheti a rendeleti kormányzás, de Magyarországon a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége miatt semmi nem indokol ilyen jogi megoldást. Pásztor Emese szerint
homályos a magyarázat is, hogy miért kellett bevezetni a háborús veszélyhelyzetet, a gazdasági feladatokra való hivatkozás nem indok arra, miért nem lehet ezeket a különleges problémákat a megszokott törvényhozási úton kezelni.
A járvány-veszélyhelyzet alatt alapvető jogokat korlátozó intézkedések sorát hozta meg az Orbán-kormány, megnövelte a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejét, korlátozta a gyülekezési jogot, a sztrájkjogot. A TASZ munkatársai hasonló folytatásra számítanak. A beígért gazdaságvédelmi intézkedések állítólag egyes foglalkoztatási szabályok könnyítésére is vonatkoznak, amiből arra lehet következtetni, hogy feloldják a felmondási tilalmakat például az egészségügyben, a rendvédelemben, de a részletek még nem ismertek.
– Csak politikai magyarázata van a rendkívüli jogrend ismételt bevezetésének – jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard is. Az alkotmányjogász, politológus is azt emelte ki, hogy a parlamenti vita a nyilvánosság előtt zajlik, míg a kormányülések zártak, az elhangzó terveket vagy véleményeket nem ismerheti meg a közvélemény. A veszélyhelyzet kihirdetése szerinte „túlbiztosítás” a hatalom részéről, amivel újabb és újabb jogokat akar megszerezni az állampolgárok korlátozására. Azt jelzi, hogy még mindig befelé megyünk ebbe a rendszerbe – foglalta össze a véleményét a szakértő.
