– Jó napot! Targoncavezetői képzés érdekelne.
– Sajnos egyáltalán nincs semmilyen képzésünk mostanában. Úgy tudjuk, ebben az évben már nem is lesz…nincs rá pénz.
– Akkor mit tegyek?
– Talán érdeklődjön a jövő hónapban. Aztán havonta hívjon fel minket, mert ha mégis indul valami, azt azért harminc nappal korábban már tudni fogjuk.
A fenti párbeszéd munkatársunk és egy kelet-magyarországi munkaügyi hivatal ügyintézője között zajlott. Azt követően kerestünk meg több megyében is ilyen irodákat, hogy Fodor István, a Demokratikus Koalíció (DK) egyik szabolcsi választókerületi elnöke felhívta a figyelmet arra: az ország egyik legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben korábban EU-s támogatással indultak vállalkozóvá válást segítő pályázatok meg OKJ-s képzések, amelyek segítségével a munkanélkülivé vált emberek újra visszakerülhettek a munka világába, idén azonban a megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint nem lesznek ilyen programok. Ráadásul – tette hozzá Fodor István – forráshiányra hivatkozva nem írnak ki vállalkozóvá válást elősegítő pályázatot sem. Pedig a szerint mindkettőre lenne igény a térségben.
A politikus lapunknak elmondta: helyi polgárok keresték meg ezzel az üggyel, s ezt követően ő maga is elment a nyíregyházi munkaügyi hivatalba, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályát is felkereste, s kiderült: ebben az évben se képzés, se pályázat nem lesz.
Szavai szerint
az államnak akkor is helyt kellene állnia ezen a területen, ha a jogállamisági eljárás miatt elzárt pénzcsapok miatt most nincs uniós forrás. Ha kell, akkor a költségvetésből előlegezzék meg ezt az összeget
– javasolta. Több vállalkozó azt is elpanaszolta neki, hogy még a 2017-ben kiírt és elnyert vállalkozóvá válást elősegítő 4,5 milliós pályázati pénz utolsó részletét sem fizették ki, sokan jellemzően egy-másfél millió forintra várnak a tavaly októberi határidő óta.
Vagyis nemcsak az a probléma, hogy most nincs pályázat és képzés, hanem az is hogy a korábban elnyert pályázati összegek egy részét sem fizették ki a mai napig
– összegezte Fodor István.
– Csak felzárkóztató képzések indulnak, szakmát adó egyáltalán nincsen – mondták munkatársunknak az ország egyik leghátrányosabb térségében, a dél-somogyi Barcs járási foglalkoztatási osztályán. Az ügyintéző elárulta: könnyen elképzelhető, ősszel sem lesznek tanfolyamok, vagy a koronavírus miatt, vagy azért, mert nem is kapnak lehetőséget, hogy meghirdessenek bármit. Az ügyintéző azt tanácsolta, ha konkrét ötletünk van, hogy milyen irányban szeretnénk átképezni magunkat, jelentkezzünk egy önerős képzésre, hiszen utóbb álláshoz jutva megtérülnek majd a költségeink.
Mohácson egyedül egy napokban induló gipszkartonozó-képzést tudott javasolni a helyi ügyintéző, akinek a jövőről fogalma sem volt, csak abban volt biztos, hogy amíg a most induló tanfolyam ki nem fut, bizonyosan nem lesz másik. Hogy hónapok múlva indítanak-e valamilyen átképzést, nem tudta, s közölte, nem akar hitegetni: elképzelhető, hogy az idén egyáltalán nem indul több, szakmát adó tanfolyam, ők sem tudnak semmit, érdemes havonta-kéthavonta érdeklődni az ügyben. Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon is hasonló választ kaptunk, utóbbi helyen annyival egészítették ki a „nem”-et, hogy érdeklődjünk a helyi szakképzési centrumban, hátha ott lesz képzés. Megtettük, ott azonban azt a mondták érdeklődésünkre, hogy náluk csak szeptembertől várható új kurzusok beindulása.
– Aki állás nélkül maradt, az jellemzően szeretne minél hamarabb visszatalálni a munkaerőpiacra, és mivel jelenleg mindössze három hónapig jár az álláskeresési támogatás, ennyi idő alatt kellene egy új szakmát elsajátítania. Ehhez azonban a hazai képzési rendszer nem elég rugalmas és nincsenek olyan digitális tananyagok sem, amelyek lerövidítenék ezt az időt, így hiába ingyenes a szakmaszerzés Magyarországon, jó néhányan nem tudnak élni a lehetőséggel. Ha a munkaügyi központok nem indítanak rövidebb képzéseket, a szakképzési centrumok a jövőben csak lassabban tudják átvenni ezt a feladatot, mert jelenleg egy merevebb, inkább iskolai rendszerben, keresztféléves felvételi eljárással működnek, s jellemzően februárban és szeptemberben indítanak hosszabb kurzusokat – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Egy HR-es szakértő pedig arról beszélt lapunknak: ha a munkaügyi központok nem indítanak az álláskeresést megkönnyítő képzéseket – amelyben már több éve rutint szereztek, felépítve egy teljes oktatási struktúrát – akkor légüres térbe kerülnek azok, akik gyorsan szerettek volna továbblépni és elhelyezkedni egy másik szakmában.
Hallgatnak a tanfolyamok leállításáról
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget: Miért nem indulnak képzések és miért álltak le a vállalkozást segítő pályázatok? Ez összefügg-e azzal, hogy Magyarország nem jut hozzá uniós forrásokhoz?
Válaszuk szerint a járvány okozta veszélyhelyzet idején a vállalkozóvá válási támogatási igények jelentősen visszaszorultak, a forrásokat a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként ezért átcsoportosították, így segítve a magyar családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Több mint 1,66 millió munkavállaló részesült ebből, így a miniszterelnökségi sajtóiroda szerint az állam által nyújtott támogatások célba értek és ott segítettek, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A vállalkozást segítő pályázatok továbbra is folyamatosak, a hamarosan induló TOP Plusz program pedig a vállalkozóvá válásban is segítséget nyújt majd – fogalmaztak. Hozzátették: tavaly szeptemberben indult el a GINOP Plusz 3.2.1 program 70 milliárd forintos keretösszeggel, amelyben a vállalkozások szakaszosan meghirdetett, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak összesen közel 70 ezer munkavállaló képzéséhez, továbbá ez a lehetőség kombinálható a vállalkozások munkaerő-támogatásával, amely az álláskeresők felvételéhez biztosít pénzügyi ösztönzőket. Arra azonban nem kaptunk választ, hogy munkaügyi központokban miért akadt el az eddigi képzési rendszer, s ez vajon összefügg-e az uniós pénzügyi csapok elzárásával.
