„A 2022 januárjáig közölt adatok alapján a legmagasabb Covid-19-halálozást jelentő első 15 európai ország közül 11 posztszocialista ország. A Covid-19-pandémia kezdetétől regisztrált legnagyobb többlethalálozást mutató 17 európai ország pedig kivétel nélkül mind volt szocialista ország” - írta legfrissebb tanulmányában a Semmelweis Egyetem pszichiáter-neurológusa. Rihmer Zoltán megállapításait az mfor.hu szemlézte.
A szakember arra szeretett volna választ várni, miért olyan magas Magyarországon a járványhalál. Így jutott el arra a következtetésre, hogy igenis van összefüggés a magas és az alacsony Covid-19-halálozású országok között, mégpedig az, hogy a korábbi vasfüggöny szolgál választóvonalul. Sőt, az adatokat szolgáltató 43 európai országból a legalacsonyabb vakcinációs ráták 18 országból kerülnek ki, és ezek mindegyike posztszocialista. Ennek egyik legfontosabb okát abban látja, hogy a volt szocialista országok lakosainak tradicionálisan rossz fizikai és a mentális állapota. „Hazánkban jelentős a különbség a 100 ezer főre jutó európai Covid-19-halálozásban mutatott harmadik, míg a többletmortalitásban elfoglalt 15. helyünk között, mert így a magyarországi helyzet korántsem olyan kedvezőtlen” – hívja fel a figyelmet a kutató a sokat kritizált halálozási számok láttán.
Tény, hogy a volt szocialista országokban a szívinfarktus, a stroke, a daganatos betegségek, a diabétesz, az alkoholizmus, az elhízás, a dohányzás, a depresszió és az öngyilkossági mutatók mindig is lényegesen rosszabbak voltak, mint a „nyugat-európai, kapitalista” országokban. Magyarország e tekintetben Európában szinte mindegyik területen a legrosszabb helyek egyikét foglalta/foglalja el ma is.
Rihmer Zoltán arra jutott, hogy a koronavírus okozta többlethalálozások nem vezethetők vissza egyetlenegy okra sem. A többlethalálozások nem feltétlenül a pandémiával kapcsolatos eredménytelen (vagy elmaradt) hatósági-járványügyi intézkedések következménye. Ebben az ország egészségügyi állapota vagy éppen az egészségügyi rendszer állapota is benne van. Mindez megmagyarázza, miért szed a későbbiekben is annyi halálos áldozatot a koronavírus. „Mindenesetre a probléma rendkívül komplex voltát az is jelzi, hogy a lakosság Covid-19 fertőzöttségi arányát ezektől az intézkedésektől függetlenül, más tényezők is befolyásolják, mint például a népsűrűség és a beoltottak száma is” - olvasható a szakértő összegzésében.
