Sokan érkeznek a Kassák Múzeum meghirdetett vásárára, ahol jelentős kedvezménnyel vásárolhatók a múzeum 1976 és 2016 között megjelent kiállítási katalógusai, tanulmánykötetei, facsimile-kiadványai és plakátjai. „Generációnként változó, ki-mit szeretne hazavinni.” – számolt be a vásárról Márton Zsófia, kommunikációs-asszisztens – „A fiatalok általában a plakátok után érdeklődnek, feltehetően azért, mert a ’70-es, ’80-as éveknek van most egy trendje, és ezek a múzeumi plakátok mind eredetiek. Az egyéb kiadványokat, köteteket azok vásárolják, akik érdeklődnek az alkotó vagy a korszak iránt, vagy kötődnek magához a múzeumhoz, esetleg annak alapítójához, Csaplár Ferenchez.” Ezen a vásáron is főként az általa szerkesztett, már szinte kortörténeti érdekességként számontartott kiadványokat árulják. Csaplár Ferenc több, mint harminc éven át vezette a Kassák Múzeumot, egészen haláláig. „A hajdani igazgató sokat tett azért, hogy Kassákot mint absztrakt képzőművészt ismertté tegye.” – mondta el Sasvári Edit, művészettörténész – „Ugyanis jellemzően a Kádár-korszakban munkásságát kettéosztották: külön kezelték a képzőművészt és az írót, és inkább irodalmi tevékenységét preferálták. Kassák efféle kettős megítélése egészen sokáig, mondhatni a 2010-es évekig megmaradt, mi itt, a múzeumban több mint tíz éve azon dolgozunk, hogy ezt a kettősséget megszüntessük és azt a komplexitást mutassuk meg, ami ezt a különlegesen gazdag életművet jellemzi.”
A Kassák Lajos életműve rendkívül sokoldalú, a nevét viselő múzeum viszont kis intézmény, egy állandó kiállítással és időszaki tárlattokkal. Márton Zsófia kifejti, hogy a múzeumi vásárra a szokottnál is többen érkeztek, a karnyújtásnyira lévő kiállítást azonban gyakran nem tekintik meg. „Érzékeljük, hogy a pandémia óta nehezebben mozdulnak az emberek, inkább szeretik megvásárolni, hazavinni az élményt. Megmaradt a kultúrafogyasztás igénye, de az otthonmaradásé is.” A lezárások óta érezhetően csökkent a múzeumok látogatottsága. A pandémia alatt az intézmények többsége igyekezett tartani a kapcsolatot látogatóival az interneten keresztül, a Kassák Múzeum például felolvasást tartott a legfontosabb Kassák-művekből. A podcast-sorozatban előadóművészek tolmácsolásában hallható az Egy ember élete, a Kis könyv haldoklásunk emlékére és a Szénaboglya.
Mint megtudhattuk, Kassák halála után is több generáció számára fontos ikonná vált. Hogy miből fakad ez az újra és újra feléledő érdeklődés, arról Sasvári Edit így fogalmazott: „Kassák személye és magatartása valószínűleg azért vonzó ma is, mert a saját korában szinte példanélküli, de ma is érvényes művésztípust személyesít meg. Képe volt a mindenkori aktuális problémákat művészi kihívásként kezelni. Életműve ebből a felismerési készségből épült, például az első világháború alatt antimilitarista lapot szerkesztett, később létrehozta a MA-csoportot és folyóiratot, amely a tízes-húszas évek avantgárd művészetének mértékadó platformja lett nemzetközileg is. Ez a vizuálisan is különlegesen megjelenített szellemi pezsgés és gazdagság köszön vissza a múzeumi kiadványokban és kiállításokon is. Az állandó kiállítás és így a múzeumi program is Kassák lapszerkesztői tevékenységére fókuszál elsősorban, amely egész életét végigkísérte. Nagyon fontos források és dokumentumok ezek, amelyekből kiolvasható a kelet-európai avantgárd egész szellemi háttere és működése. Örülünk annak, hogy Kassák sokakból vált ki szimpátiát. Mi is szeretnénk építünk erre a szimpátiára a múzeumban.” – mondta el a művészettörténész.
A képzőművész, író, szerkesztő, mozgalomszervező aktivizmusa, kísérletezési kedve és hatása, az avantgárd mozgalmak szellemi háttere elevenedik meg a most árusításra kerülő kiadványokon, plakátokon is, akárcsak a múzeum jelenlegi kiállításain.
Infó:
A Kassák Múzeum raklapos könyvvására június 26-ig látogatható. A mostani kiállítások Kassák Lajos lapszerkesztői tevékenységét és testvérének, Újvári Erzsi költőnek történetét mutatják be.
