Westminsterben sem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan főzik. Két nappal azután, hogy Liz Truss külügyminiszter a várakozásoknak megfelelően a parlament alsóházában bejelentette, hogy az EU-val 2019 karácsonyán kidolgozott Brexit-egyezmény Észak-Írországra vonatkozó fejezetének egyoldalú átalakítására készül, egyre világosabban látszik, mennyire elhúzódó folyamatról lehet szó.
Egyelőre inkább retorikáról lehet beszélni, a kormány a jövő hónap elején készül nyilvánosságra hozni a konkrét jogi tervet, ami azután még a parlament július 21-én kezdődő nyári szünete előtt kerülhet a képviselők elé, de attól kell tartani, hogy ha a konzervatív többségű alsóházon át is megy, a főrendek nem fogadják el a törvénysértő hátraarcot.
Korábbi, - a Maros Sefcoviccsal, az EU Bizottságának illetékes elnökhelyettesével folytatott múlt heti telefonbeszélgetésben kulmináló - konfrontatív megközelítésén enyhítve a külügyminiszter asszony ismételten hangsúlyozta, hogy a cél változatlanul a tárgyalásos megegyezés. Kétségbe vonta azt is, hogy az elképzelések törvénysértőek lennének, céljuknak az északír kereskedelmet, az ellátást a gyakorlatban nehezítő, ám egyben a nagypénteki egyezményen alapuló hatalommegosztást veszélyeztető problémák kiigazítását nevezte. Brüsszel nyomban válaszolt: Šefčovič, akit Truss személyes találkozásra hívott meg Londonba, megfenyegette a brit diplomácia vezetőjét, hogy az "Unió rendelkezésére álló valamennyi eszköz bevetésével" bünteti meg az Egyesült Királyságot, ha a kormány egyoldalúan széttépi a kilépési egyezményt. Mindeközben mind ő, mind Simon Coveney, a Nagy-Britanniához saját bevallása szerint számos baráti szállal fűződő ír külügyminiszter hangsúlyozta, van lehetőség kiutat találni a zsákutcából, az EU a maga részéről rugalmas.
Kevésbé hangzik ígéretesnek az Irish Times által idézett kijelentése, miszerint a "két tárgyalócsoport február óta nem közeledett érdemben egymáshoz, így érthetetlen, miért készül most a brit kormány új törvény bevezetésére". Nem lendíti előre a brit-ír kapcsolatokat az a Washingtonban szolgált volt brit diplomatától, Alexandra Hall Halltól származó friss információ sem, mely szerint Liz Truss, "az ír ügyek szakértője" korábban úgy vélte, "egy no-deal Brexitnek nem lenne nagy hatása Dublinra, legfeljebb néhány ír farmert érintene, akik teherautójuk hátuljában tarlórépát szállítanak".
Coveney az EU külügyminiszterek pénteki torinói értekezlete kapcsán remél találkozni Truss-szal és kifejteni álláspontját, mindezt az ukrajnai háború árnyékában, ami aláhúzza a London és Brüsszel közötti feszültség és megosztottság elsimításának szükségességét. A brit kormány kezét viszont erősen megköti, hogy a koronahű erők a protokoll kihajításához kötik a belfasti nemzetgyűlés és kormány általuk megbénított működésének lehetővé tételét.
