Az ukrajnai háború kitörése óta az Oroszország elleni szankciók bevezetésétől ódzkodó országot egyre inkább megbénítják ezek a rejtélyes üzenetek. Belgrádban a diákok hétfőn alighogy beértek az oktatási intézményekbe, máris hazaküldték őket. Az 1,7 millió lakosú város több mint 100 iskolája korábban ugyanazt a komor üzenetet kapta: „Az iskola területén hatalmas mennyiségű robbanóanyag van. Gyűlöljük egymást, de mindenkit el akarunk pusztítani, aki az utunkba áll.” A hivatalos szervek nem tudták megmondani az érintett iskolák pontos számát.
Ám nem csak oktatási intézményeket ért támadás. Az Ukrajna elleni agresszió megkezdése óta bevásárlóközpontok, futballstadionok, múzeumok, a belgrádi repülőtér, diákszállók, az állatkert, sőt még hidak is a bombával fenyegetők célkeresztjébe kerültek.
A szerb rendőrség azt állítja, hogy eddig 19 feladót azonosított be. A 18 Gmail és az egy ProtonMail fiókról küldött üzenetek közül nyolc fenyegetés Lengyelországból, négy Gambiából, kettő-kettő Iránból és Nigériából, egy-egy pedig Ukrajnából, Szlovéniából és Oroszországból érkezett. Mivel nem Szerbiában élő állampolgárokról van szó, Belgrád az Europol segítségét kérte a fenyegetők azonosításának megállapításához.
A bulvársajtó szerint azok állnak a fenyegetések mögött, akik rossz szemmel nézik, hogy Belgrád nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez. „Folytatódik a Szerbia elleni különleges háború” – ezzel a szalagcímmel jelent meg kedden a Blic című belgrádi napilap. A belgrádi iskolákhoz hétfőn érkezett levelet annak az ámokfutónak a búcsúüzenetéből másolták, aki szeptemberben nyolc embert ölt meg egy középiskolában az oroszországi Permben. A szerbiai hatóságok azonban úgy vélik, semmiképpen sem egy pszichopata vagy magányos elkövető állhat az eddig folyamatosan téves bombariasztások mögött. „Meg akarják bénítani Szerbiát, hogy rákényszerítsék az Oroszország elleni szankciók bevezetésére” – ez már az igencsak kormánypárti Kurir keddi címlapján volt olvasható.
Aleksandar Vulin ügyvezető belügyminiszter szerint „jól szervezett és nagyon drága hackertámadások” érték Szerbiát, s az okozott kár összege „milliós nagyságrendű”. Az első hamis bombariadó márciusban órákig tartó késéseket okozott a Belgrád és Moszkva, illetve Szentpétervár közötti járatokon: A többségi állami tulajdonban lévő Air Serbia azon kevés európai légitársaságok egyike, amely az uniós szankciók ellenére még mindig indít járatokat Oroszországba. Áprilisban Aleksandar Vucic szerb államfő az ukrán titkosszolgálatot, valamint egy „uniós állam” titkosszolgálatát (hírek szerint a lengyelt) tette felelőssé a bombariadóért. Igaz, erre semmiféle bizonyíték sincs.
Milica Vojinovic, a KRIK portáljának újságírója azzal kapcsolatban, hogy a bulvárlapok mindenfajta bizonyíték nélkül megírják, milyen nézeteket valló személyek állnak a fenyegetések mögött, a Danasnak elmondta, ezek a lapok mindent a hatóságoknak megfelelő kontextusba helyeznek. És ebben a politikusok sem fogják vissza őket. Ana Brnabic miniszterelnök a Pink tévében szintén azt jelölte meg a fenyegetések okaként, hogy Szerbia nem volt hajlandó csatlakozni a büntetőintézkedésekhez. Rodoljub Sabic ügyvéd, a közérdekű információk egykori biztosa ezzel kapcsolatban kijelentette: bár felesleges felelőtlen feltételezésekbe bocsátkozni, „nálunk ezt megteszik, ráadásul maga a miniszterelnök”. Hozzátette, ha az illetékes szervek nem haladnak előre a nyomozásban, felvetődik a kérdés: hozzáértő személyek irányítják-e ezeket.
