Véglegesen, a köznevelési törvény módosításával tennék láthatatlanná a jövőbeni tanársztrájkokat a kormány - derült ki egy, a Népszavához is eljutott törvénymódosító javaslatból, amivel a járványügyi veszélyhelyzetre kidolgozott sztrájkrendelet előírásait ültetnék át a mindennapokba. Ha a javaslatot elfogadják, akkor az iskolákban már csak a kormány által meghatározott szigorú feltételek betartásával sztrájkolhatnak a pedagógusok azt követően is, hogy a veszélyhelyzet megszűnik.
Ez azt jelenti, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén minden intézményben biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést, csoportokat sem lehet összevonni, a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartani. Ha nincs elég pedagógus, aki nem vesz részt a munkabeszüntetésben, akkor a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben reagált, arra kérve a parlamenti képviselőket, ebben a formában ne fogadják el a javaslatot. Mint írták, a módosító – ahogy a korábbi kormányrendelet is – megfosztja a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalások lehetőségétől, ráadásul a javaslat társadalmi egyeztetése is elmaradt, amit a jogalkotásról szóló törvény előír. A PSZ szerint ez arra utal, hogy az új kormány ismét nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezeteket.
– Ha a módosító javaslatot elfogadják, azzal a jövőben lehetetlenné válik a teljes tantestületi sztrájk. A kormány egyértelműen a pedagógusok megfélemlítésére játszik
– nyilatkozta lapunknak a PSZ alelnöke, Totyik Tamás. Hozzátette: a sztrájkbizottsági tárgyalásokat mindenképp folytatni szeretnék, hiszen ha az elégséges szolgáltatásokról nem is, de a sztrájkkövetelésekről továbbra is tárgyalniuk kell a kormány képviselőivel. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azt mondta: egyértelművé vált, hogy az érdemi sztrájkot ellehetetlenítő, a járványhelyzetre hivatkozva kiadott kormányrendelet nem a védekezést, hanem a sztrájk akadályozását szolgálta. Jelezte: ha a módosítás életbe lép, Alkotmánybírósághoz, végső esetben pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, miután a sztrájkot, mint alkotmányos alapjogot ez a törvényjavaslat “lábbal tiporja”.
A PSZ és a PDSZ január végén szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot, amelyben több mint 26 ezren vettek részt. A kormány ezt követően írta elő rendeletben, a továbbiakban milyen feltételekkel sztrájkolhatnak a tanárok. Ennek hatására februárban heteken át tartó polgári engedetlenségi akciósorozat indult, amelyben több száz iskola több ezer tanára tagadta meg a munkát órákra vagy egész napra, tiltakozva a jogszerű sztrájkot kiüresítő rendelet ellen. A szakszervezetek márciusban végül határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a rendelet előírásait betartva, de az oktatásirányítás ennek ellenére is próbálta még jobban láthatatlanná tenni a munkabeszüntetést rendkívüli iskolai szünetek, tanítás nélküli munkanapok elrendelésével.
Pintér Sándor: rend lesz az iskolákban, ellenőrizni akarják a tanárokatA sztrájk mellett a polgári engedetlenség is rizikósabb lehet a jövőben, miután Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt szerdai parlamenti meghallgatásán kijelentette: a polgári engedetlenséget fegyelmi kérdésnek tekinti. Nagy Erzsébet szerint durvább retorziók várhatóak, ezért arra hívják fel kollégáik figyelmét, ha a továbbiakban engedetlenségből tagadnák meg a munkát, ne egyedül, csak csoportosan tegyék. A PSZ szerint Pintér Sándor “rendpárti” kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) nem adott választ.
