A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán bemutatott Lakáspiaci jelentése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 21,4 százalékkal kellett többet fizetni országos átlagban a lakásokért, mint 2020 végén, pedig egy évvel korábban „csak” 8,9 százalékos volt az éves drágulási ütem. Az árak elsősorban vidéken szálltak el: tavaly év végén a vidéki városokban 25 százalékkal többe kerültek a lakások és házak, mint 2020 végén, a községekben 22,3 százalékkal kellett többet fizetni, míg Budapesten „csak” 11,3 százalékos volt a drágulás. Mindez az MNB becslése szerint egyben azt is jelenti, hogy tavaly év végén átlagosan mintegy 18 százalékkal magasabb áron cseréltek gazdát a lakóingatlanok, mint amit a reálgazdasági mutatók – például a béremelkedések üteme - indokoltak volna. Ezzel korábban soha nem látott szintre emelkedett a lakások túlértékeltsége.
Az árak növekedése ráadásul az idei évben sem állt meg. Az előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján az idei első negyedévben újabb rekordnak számító, 25,3 százalékos éves ugrással folytatódott a drágulás országos átlagban, vidéken pedig 28 százalékkal lőttek ki az árak. Mindebben Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője szerint vélhetően szerepet játszottak az - emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatt - előrehozott vásárlások is.
Tavaly összességében mintegy 168 ezer adásvétel történt a hazai lakóingatlanpiacon, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülésnek számít a 2020-as évhez képest, és közelíti a pandémia előtti év magas szintjét. Az idei év elején további 9 százalékkal nőtt az adásvételek száma, Budapesten pedig harmadával több lakás cserélt gazdát, mint egy éve. A külföldi lakásvásárlók ugyanakkor visszaszorultak, ami különösen a pesti belső kerületekben volt látványos: 2019-ben itt még a lakásvásárlások bő ötöde, tavaly már csak a tizede mögött álltak külföldiek. Országos átlagban 4,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent a külföldiek szerepe. A befektetési célú lakáskereslet ugyanakkor emelkedett, Budapesten az ilyen vásárlások aránya tavaly év végén és az idei év elején újra meghaladta a 40 százalékot. Hasonló arányokat korábban csak a koronavírus-járványt megelőző években láthattunk – emlékeztetett Winkler Sándor.
Az MNB jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy tavaly az Európai Unióban Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben - majdnem 16 százalékkal - a lakásépítési költségek. A munkaerő 10, az építőipari alapanyag 21 százalékkal drágult tavaly. Az alapanyagok ára a piaci várakozások szerint a későbbiekben is tovább nő majd, és ez egyre nehezebben kezelhető probléma az építkezéseken. A cégek emiatt a kereslet-vezérelt árazásról egyre inkább a költség-vezérelt árazásra állnak át.
