Pintér Sándor jelenlegi és jövőbeni belügyminiszter nyitotta meg a meghallgatások sorát a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában.
A mindenkori Orbán-kormány mindenkori belügyminisztere feltűnően nagy kísérettel érkezett, magával hozta a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás parancsnokait. Feltűnő módon nem hozta el viszont az Orbán-kormány orra alá komoly borsot tört, a Völner-Schadl korrupciógyanús ügyet felderítő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét, Bolcsik Zoltánt.
Az erődemonstráció oka lehet, hogy Orbán Viktor egyszerre tolta rá a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumra (BM) az oktatás és az egészségügy felügyeletét, miközben más területek elkerültek onnan. A belföldi elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) felügyelete, továbbá a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) is a Rogán Antal felügyelte Miniszterelnöki Kabinetirodához került. Sőt, a korrupcióellenes harcot is elvették Pintértől, így a jövőben a Völner-ügyet kirobbantó NVSZ jogosítványait is megnyirbálták.
Az ötödik Orbán-kormány „Kásler Miklósává” megtett Pintér Sándor meghallgatásán arról beszélt, hogy továbbra is elvi alapon akarja a minisztériumot vezetni, ezen később sem akar változtatni. Szerinte a magyar társadalom a belügy alá tartozó szerveket ítéli a legmegbízhatóbbnak. – Ezért kértem meg a parancsnoki állományt, hogy jöjjön el a meghallgatásra – tette hozzá a miniszter.
Pintér Sándor később megemlítette, hogy „semmilyen személyi változást nem tervez” (kivétel ez alól természetesen Papp Károly belbiztonsági államtitkár, aki a továbbiakban a nemzetbiztonsági területért felel államtitkári rangban Rogán Antal alatt) , és szerinte illetményfejlesztésre van szükség.
„Bár az elmúlt időszakban egyszeri juttatásokat kaptak a kollégák, ám szeretné, ha ez beépülne a kollégák rendszeres fizetésbe, továbbá új büntetésvégrehajtási intézmények építésére is szükség lehet”.
Pintér Sándor a feladatairól szóló beszámolóban utalt az oroszok által folytatott kiberkémkedésre: „az ukrán-orosz háború rávilágított, hogy nemcsak fejleszteni kell saját rendszereinket, hanem a védekezésre is nagyobb figyelmet kell fordítani”, mivel egyértelmű, hogy ezek az akciók a különféle állami szervezetek elleni támadások részei.
Az ellenzéket leginkább az érdekelte, hogy Pintér mit szól ahhoz, hogy a polgári titkosszolgálatok (így a korábban Szijjártó Péter felügyelte hírszerzés, az Információs Hivatal is) Rogán Antal alá kerültek. Ezt így hogy? - tette fel a nagy kérdést Harangozó Tamás MSZP-s bizottsági tag. („Sokak szerint a BM az új Emmi” fogalmazta meg egy mondatban később Lukács László György jobbikos képviselő a helyzetet.) Elhangzott az a kérdés is, hogy ha a titkosszolgálatok elkerülnek a BM-től, akkor milyen eszközzel akarnak harcolni az olyan informatikai betörések ellen, mint ami például a külügyminisztériumban történt, ahol az oroszok immáron a magyar külügy teljes, belső és külső levelezésére ráláttak.
Pintér meglehetősen gyorsan letudta a választ arról, hogy miért vették el tőle a polgári szolgálatokat:
„A miniszterelnök lehetősége és kötelessége, hogy meghatározza, hogy milyen struktúrában kell dolgozni. Felismerte a rendkívüli jelentőségét annak, amit a TIBEK eddig nyújtott ezért gondolta úgy, hogy jobban fogja segíteni a kormány munkáját, ha ez közvetlen a kormány alá tartozik.”
Pintér szerint ez semmilyen bizonytalanságot nem fog okozni, mivel nem lesz személyi változás, ráadásul Papp Károly fogja vezetni később is ezeket az egységeket. „A miniszterelnök úr ezt értékeli és el is fogadja.” Pintér Sándor szerint ez a változás a kormány segítését és gyorsabb reagálását szolgálja.
A belügyminiszter kitért arra is, hogy mit keres a belügynél az oktatás és az egészségügy. Szerinte ha a tárca történetét nézzük, úgy korábban a mindenkori belügy alá tartoztak az oktatási képzési ügyek, ám szociális területen is voltak jogosítványai. A Horthy-érában, Keresztes Fischer Ferenc és Klebelsberg Kunó alatt is a mindenkori belügy alá tartoztak ilyen kérdések. Később komoly átalakítás alá került a BM, így 1945 után volt olyan, hogy az egész rendőrség, az elhárító szervezetek és a titkosszolgálatok teljes terjedelmében is odatartoztak. „Mindig a kor körülményeinek megfelelően kell a belügy feladatait meghatározni” – foglalta össze a gondolatait Pintér arról, hogy miért jött létre egy mamut minisztérium a tárcájából.
Amennyiben a kollégák megkapják a támogatást, úgy egészségügyi, oktatási területen is eredményes munkát tudn végezni a Belügyminisztérium. Szerinte a BM csak a „stratégiai döntéseket” fogja meghozni. Döntéshozatal előtt konzultálna az érintettekkel, így a közös munkához tudományos tanácsokat, akadémikusokat kérne fel Pintér Sándor.
A bizottságban a kormánypárt támogatta, az ellenzéki tagok pedig tartózkodtak attól, hogy támogatják-e Pintér Sándor belügyminiszter kinevezését.
