Tizennégy órán át tartó vita 212 felszólalás után a finn parlament jóváhagyta, hogy az ország hivatalosan benyújtsa a csatlakozási kérelmet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, a NATO-hoz. Az erről szóló, indítványt 188 igen szavazattal 8 ellenében szavazta meg a 200 fős helsinki törvényhozás – derül ki az Yle cökkéből. A finn hírügynökség történelmi jelentőségűnek nevezi a döntést.
Azt, hogy feladják a semleges álláspontját, és beadják a NATO-csatlakozási kérelmet, vasárnap Sauli Nimistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök jelentette be egy közös sajtótájékoztatón.A parlamenti szavazás ezután puszta formalitásnak számított. A döntés oka Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, amely miatt a felmérésekben megkérdezett finnek 76 százaléka mondta azt, hogy támogatja a NATO-csatlakozás ötletét. Ennek egyik látványos jele, hogy a kelet-finnországi Savonlinnában már OTAN márkajelzésű sört is gyártanak. (Az OTAN a NATO francia nevének betűszava.) – Elég vad – mesélte a gyártó cég elnök-vezérigazgatója, Petteri Vänttinen a hatalmas érdeklődésről.
A parlamenti döntésre válaszul Oroszország két finn diplomata kiutasításával válaszolt, a külügyminisztérium pedig bekérette a finn nagykövetet. A tárca szerint nem Oroszország jelent veszélyt szomszédaira, hanem Finnország folytat „konfrontatív” ruszofób külpolitikát, beleértve, hogy Helsinki fegyvereket küld a kijevi vezetésnek, és eltussolja a donbaszi civilek ellen ukrán nacionalisták által elkövetett bűncselekményekről szóló híreket.
Oroszországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Finnországgal.
Magdalena Andresson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy országa szintén benyújtja a NATO-csatlakozási kérelmet úgy, hogy Svédország a napóleoni háborúk óta semleges volt.
Itt a bejelentés, Svédország hivatalosan is benyújtja NATO-csatlakozási kérelmét