Ma választja meg a parlament ismét miniszterelnöknek Orbán Viktor, aki ezután leteszi az esküt és megtartja ciklusindító beszédét. Az Országgyűlésben ezután a bizottságoké lesz a főszerep, a leendő miniszterekre ugyanis több meghallgatás vár (a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatot pénteken nyújtották be a Fidesz-KDNP vezetői). A bizottságokban a tagok kérdéseket tehetnek fel nekik, és döntenek alkalmasságukról. Utóbbinál aligha lesz meglepetés, ám kormányprogram hiányában a nyilvánosság információkhoz juthat az ötödik Orbán-kormány egyes szakpolitikai terveiről.
Mint arról beszámoltunk, Kásler Miklós biztosan távozik és ezzel együtt az Emmi is megszűnik. Az eddig alá tartozó két fontos terület, az egészségügy és a közoktatás nem kap önálló tárcát, hanem a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium portfóliójába kerül. A régi-új tárcavezetőt egyebek mellett a népjóléti bizottság fogja meghallgatni, ami azért is érdekes, mert bár ennek vezetését az ellenzéknek szánták a testületek elosztásakor, az elnöki teendőket Kövér László házelnök a fideszes Selmeczi Gabriellára bízta, ami egy, a bizottság honlapjára feltöltött dokumentumból derült ki. A politikus az előző ciklusban ugyancsak alelnök volt, ebből a szempontból logikus, hogy rá esett a választás. A népjóléti bizottság vezetése már egy ideje a levegőben lógott, mivel az ellenzéki összefogás korábban a DK politikusát, Varju Lászlót jelölte a posztra, őt azonban egész egyszerűen „lehúzták”. Kérdés, hogy meddig marad a testület élén Selmeczi Gabriella, ugyanis Kövér László nem jelölt meg határidőt a dokumentumban.
Az ellenzék továbbra is ragaszkodik Varju László személyéhez, így könnyen előfordulhat, hogy a Fidesz nem tartja be korábbi ígéretét, miszerint kétharmad-egyharmad arányban ülhetnek kormánypárti és ellenzéki politikusok a bizottságok elnöki székeibe.
Feldarabolják az Emmit, a köznevelés tényleg Pintér Sándorhoz kerülEnnek konkrétumairól a házszabály sem rendelkezik, így lényegében bármeddig fennmaradhat ez a helyzet
Ennek konkrétumairól a házszabály sem rendelkezik, így lényegében bármeddig fennmaradhat ez a helyzet - utóbbit már Nagy Attila Tibor politikai elemző mondta a Népszavának. Hangsúlyozta, nincsen semmiféle határidő, valamint arra sincs előírás, hogy milyen pártarányok legyenek az elosztásánál. Kivételt ez alól csak a nemzetbiztonsági bizottság jelent, mert azt a törvény szerint ellenzékinek kell vezetnie, minden másban szabad a Fidesz mozgástere.
Szintén függőben van a kulturális bizottság egyik alelnöki posztja. Ide a Demokratikus Koalíció politikusát, Gréczy Zsoltot jelölte a hatpárti összefogás. A honatya tagként bekerült, de nem tudni, valaha is megkaphatja-e a tisztséget. Arató Gergely pedig jegyző nem lehet, neki az volt a „bűne”, hogy arról értekezett, a kukába kellene dobni a fideszes alaptörvényt. Hadházy Ákos esetében az eskütétel ideje kérdéses, mivel kihagyta a parlament alakuló ülését. Neki egyelőre nem adott időpontot Kövér László arra, mikor tehet esküt és mikortól gyakorolhatja képviselői jogait.
Nagy Attila Tibor szerint ami közös ezekben, hogy a házszabály egyik esetben sem szabályozza konkrétan, mit kell tenni, a megalkotói ugyanis minden bizonnyal a fennálló politikai szokásjogokra alapoztak, ezért hagyták „hézagosra" a rendelkezéseket. Kövér László levelével kapcsolatban kerestük Varju Lászlót, azonban az ellenzéki képviselő nem kívánta kommentálni Selmeczi Gabriella elnöki szerepvállalását.
Nem lesz Paks 2-es miniszter
Az új kormányban a jelek szerint már nem képviseli miniszter a Paks 2-es beruházást. Süli János, az atomerőmű-bővítésért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis nem szerepel az új kormánytagok listáján. Pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - Alekszej Lihacsov, a kivitelezést vállaló orosz állami Roszatom vezérigazgatója oldalán - még két hete is a beruházás iránti töretlen elkötelezettségről nyilatkozott. Igaz, a közlemény sorai között olvasva arra juthatunk, hogy a Roszatom immár csak "technikai" készsége felől biztosít, miközben - a korábbiaktól eltérően - az engedélykérelmek elbírálásának és az építkezés megkezdésének várható időpontjára utaló megjegyzések kimaradtak. Arra mindenesetre nem utaltak, hogy Orbán a beruházás "lefokozását" fontolgatja.
A fejlesztést átvevő tárcáról az elmúlt napokban ellentmondásos értesülések voltak. Akadt, aki szerint a terület Lázár Jánoshoz kerülne. A leendő építésügyi és beruházási miniszter 2018 előtt a Miniszterelnökség vezetőjeként már felügyelte az előkészítést. Mások szerint Szijjártó Péter régi-új külgazdasági és külügyminiszter a befutó, aki Süli János mellett eddig is részt vett az egyeztetésekben. (A hét végén a 24.hu arról írt, hogy Szijjártó Péter lehet a paksi bővítés és a nemzetközi energetikai ügyek kormányzati felelőse).
A Rákosi-korszakot idéző, a csakis a töretlen előrehaladásról tudósító, lelkes közleményeik leginkább a korábbiakkal összevetve mutatnak folyamatos lendületvesztést. (A terület alighanem Paks 2 uniós engedélyének megkötései miatt nem kerülhet az "ipar" felügyeletének várományosához, Palkovics László eddigi innovációs és technológiai miniszterhez.)
– A Paks 2-es beruházás előkészítése évek óta egy helyben toporog; Orbán Viktor alighanem belátta, hogy ehhez a látszattevékenységhez, amit az Ukrajna lerohanását követő oroszellenes kereskedelmi korlátozások csak még tovább nehezítenek, nem szükséges önálló miniszteri poszt - vélekedett megkeresésünkre Perger András, a nukleáris terv ellen mindvégig határozottan tiltakozó Greenpeace klíma- és energiakampányosa. Kerestük az ügyben Süli Jánost, de őt nem értük el.
