Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán. A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért jó hírnek tartja, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.
A NATO-ban Szijjártó szerint „mindenki tudja”, hogy Magyarország a béke pártján áll és szomszédos országként speciális helyzetben van. Megjegyezte, hogy „a józan ész hangja szerencsére elég erős” a szövetségben, s kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”. Szavai szerint az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért. A helyzet rendkívül törékeny és fokozott óvatosságra van szükség, ezért természetesen értjük és tiszteletben tartjuk, hogy jó pár tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezekre a szállítások ne NATO-keretben valósuljanak meg - vélekedett. A tagok egyet is értenek abban, hogy a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba. Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba - állította a miniszter.
Mint mondta, a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a „bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények” elkerülése érdekében fenn kell tartani a stratégiai kommunikációt Oroszországgal. Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter. Szijjártó Péter a válság humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban a tanácskozáson ismertette, hogy megközelítette a 700 ezret az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma. Hozzátette, természetesen beengedünk mindenkit, aki a háború elől menekül, és el is látjuk őket. A háborús helyzet dinamikája alapján szerinte nem csökken az érkezők száma, de Magyarország készen áll segíteni mindenkinek, akinek a háború miatt menekülnie kell. A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson érintőlegesen az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy szerinte értelmetlen olyan szankciókat hozni, amelyek jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk. Emellett elismételte azt a frázist, mely szerint mivel „nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.
A finn és a svéd NATO-csatlakozási törekvésekről szólva Szijjártó Péter azt állította, hogy Magyarország mindig is támogatta a nyitott kapuk politikáját, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.
A külgazdasági és külügyminiszter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben azt mondta, hogy a keleti mellett a déli biztonsági kihívásokról, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni. Kifejtette, hogy a terrorszervezetek igyekeznek kihasználni, hogy Európa figyelme az ukrajnai háborúra irányul, és mivel Oroszország és Ukrajna is a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, a konfliktusuk miatt csökkenő kivitel súlyos élelmezési gondokat okozhat eleve kevéssé stabil térségekben. Ez pedig a szélsőségek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, aminek hatására újabb migrációs hullámok indulhatnak el - mondta a miniszter.
