Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígérete szerint jövőre az oroszok által rommá lőtt, utóvédharcait vívő kikötővárosban, Mariupolban rendezik meg az Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek szombati torinói döntőjét a Kalush Orchestra ukrán zenekar nyerte meg.
A megméretésnek ez volt a 66. döntője, a a világ legnagyobb kulturális eseménye harmadik alkalommal, 31 év után tért vissza Olaszországba, amelyet minden évben 200 millió néző követ élőben. A torinói PalaOlimpicóban Laura Pausini és Mika énekes, valamint az olasz X Faktor vezetője, Alessandro Cattalan vezette a műsort.
A zene, tánc és csillogók mellett eleve főszerepet kapott Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a gálaműsor egy klippel kezdődött: a rendező város egyik fő terén, a San Carlón a Rockin’1000 együttes 500 zenésze gyűlt össze, hogy John Lennon Give Peace a Chance című dalával a békéért tüntessen. Nemcsak a döntőben, de a felvezető műsoraiban is újra és újra megjelentek a színpadon a két ukrán nemzeti szín, a kék és sárga, több versenyző üzent Ukrajnának, a közönség tele volt ukrán zászlókkal és az egész világ az ukrán együttest támogatta. Nem is csoda, hogy bejöttek az előzetes felmérések, és a döntő a Kalush Orchestra elsöprő győzelmével zárult a közönség szavazatainak köszönhetően.
Az ukrán zenekarnak ezt úgy sikerült elérnie, hogy a zsűri még az angol TikTok-influencer, Sam Ryder Space Man című dalát találta a legjobbnak, ekkor 283 pontot kapott a produkció, mögötte a második helyen a svéd Cornelia Jakobs végzett 258 ponttal a Hold Me Closer című dalért, a harmadik helyre pedig a spanyol színésznő-táncos, Chanel SloMója futott be, amely 231 pontot kapott. Ekkor a Kalush Orchestra még csak a negyedik helyen állt 192 ponttal, hogy aztán a közönség szavazataival simán fordítson, és 439 pontot szerezve összesen 631 ponttal messze maga mögé utasítsa a második helyre szoruló Sam Rydert a maga 466 pontjával.
A győztes ukrán dal címe Stefania, stílusát tekintve rap népies és beat hip-hop refrénnel, amelyet a szerző édesanyjának dedikált. Az együttes frontembere, Oleh Psziuk rapper elmondása szerint a dal új értelmet nyert a háború kitörésével, mert minden fiáért aggódó anya himnusza lett.
– Minden résztvevőnek nagy felelősség a saját országát képviselni, számunkra ez most még nagyobb volt – nyilatkozták az együttes tagjai Torinóban. Külön engedéllyel hagyhatták el az országot, egyik tagjuk otthon maradt küzdeni és elmondásuk szerint ők is vissza fogna térni Ukrajnába, hogy segítsenek, ahol tudnak. Oleh Psziuk mellett az alapformáció tagjai Ihor Didencsuk zenész és Vlad Kurocska (MC Kilimmen) dj és táncos. Az együttes a nevét Oleh Psziuk szülővárosáról, az Ivano-Frankivszk megyei iparvárosról, Kalusról kapta. A 2019-ben alakult a formáció és kiadója nem más, mint a Def Jam Recordings. Az Kalush Orchestrához később csatlakozott Timofii Muzicsuk , a refrén fő énekese, Olekszandr Slobodianik vokalista és Vitalii Duzzsik furulyás is. Ihor Didencsuk egyébként tagja a Go_A formációnak is, amely Ukrajnát képviselte 2021-ben és az ötödik lett.
A Kalush Orchestra öltözéke sok tradicionális elemet tartalmazott. Mivel az együttes Huculvidékről származik, tagjai színes hucul ködmönt viseltek, rózsaszín horgászsapkát és hucul gyógyító sámán molfár jelmezeket. Minden tag viselt két alapszínt: a feketét, mint a sötétség és a föld termékenységének szimbólumát és a pirosat, a szeretet és szenvedés jeleit.
Ukrajnát eredetileg Alina Pash képviselte volna a versenyen az Ukrajna történteről szóló Shadows of Forgotten Ancestors” című dalával, az énekesnő február közepén első helyzett lett a zsűrinek köszönhetően a helyi Vidbir versenyen, de aztán elkezdtek nyomozni utána, mert állítólag 2015-ben Oroszországon keresztül utazott a Krím félszigetre, ami az ukrán törvények szerint illegális. Az énekesnő ugyan dokumentumokkal próbálta bizonyítani, hogy nem vétett, de a botrány egyre nagyobb lett, így végül visszalépett, a második helyezett Kalush Orchestra kerülhetett a dalfesztivál döntőjébe.
Ukrajna az Eurovízió egyik legsikeresebb országa, versenyzője 2003 óta mindig bekerült a döntőbe, és kétszer nyert is:
Ukrajna az Eurovízió egyik legsikeresebb országa, versenyzője 2003 óta mindig bekerült a döntőbe, és kétszer nyert is:
2004-ben Ruslana a Wild Dances című dallal, 2016- ban pedig Jamala az 1944 című szerzeménnyel. Ez utóbbi annak idején a Stefaniához hasonló utat járt be. Jamala dalában utalt a krími tatárok Sztálin általi deportálására. A téma különös visszhangra talált, két évvel azután, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet.
Az ukrán győzelem fejtörést okoz: a győztes ország hagyományosan a következő Eurovíziós Dalfesztivál rendező országa lesz. Nehéz elképzelni és kivitelezni egy ilyen, több tízmillió eurós költségvetésű showműsort a háború által sújtott Ukrajnában, Ennek a tudatában dobta be Volodimir Zelenszkij, hogy a a 67. döntőt már Mariupolban fogják rendezni.
Ami Torinót illeti, Olaszországban 17 város versengett a rendezésért tavaly május óta, amikor az alternatív rockzenekar, a Måneskin megnyerte a versenyt Rotterdamban. Nem véletlen a nagy érdeklődés a szervezésért: ugyan a bevételekről nincs pontos adat, de ha a legutóbbi Sanrémói Dalfesztivált vesszük alapul, azt 8,4 millió néző követte és 38 millió euró bevételt hoztak csak a reklámjogok. 25-ször több néző, sokkal nagyobb hasznot hozhat, nem is beszélve a jegyek utáni bevételből (amelyekért egyenként akár 350 eurót is fizetett a közönség), plusz a turizmus is fellendült Torinóban. A verseny megszervezésének költségei országtól függenek, de átlagosan 20-25 millió euró között mozognak.
