Azt állította Szentesi Zöldi László (a Magyar Nemzetben Orbán Viktornak az elvett tengereinkről tett megjegyzéséről), hogy „amikor magyar Adriáról beszélünk, a miniszterelnökünk pedig arról, hogy azt elvették tőlünk, akkor nem területről van szó. Hanem érzésről, a múlt iránti fájdalomról.”
Ezzel szemben a tény az, hogy Orbán egyáltalán nem érzésekről beszélt, hanem a konkrét helyzetről. Mint mondta: „Vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, – nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban –, ezért Magyarországra orosz vagy bármilyen fajta olaj kizárólag csak csővezetéken érkezhet.” Mindebből persze nem következik, hogy Magyarország területrevíziót követel két, világháborús vereség után. Orbán ilyet nem merne kimondani, ezért hívei is csak érzésekről beszélnek, ám ennek mégiscsak ellentmond a miniszterelnök odaszúrt megjegyzése, hogy nincsenek tengereink „jelen pillanatban”. És holnap vagy holnapután? Ennyit a múlt iránti fájdalomról.
Azt állította Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Orbán Viktor politikai tanácsadója (a 24.hu-nak adott interjújában az Ukrajnában zajló háborúról), hogy „a mostani konfliktust orosz és nyugati nagyhatalmi érdekek mozgatják”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az orosz agressziót egyértelműen a nagyhatalmi terjeszkedési szándék mozgatja, ám a másik oldalon egy független ország védi magát, a térségben lévő, a szovjet érdekszférából nagy nehezen kiszabadult országok pedig azért támogatják az ukránokat, mert attól félnek, hogy előbb-utóbb ismét ők is az orosz medve karmai közé kerülnek. Ha nem sorakozna fel mögöttük az Európai Unió és az Egyesült Államok, akkor magukra hagyva, tehetetlenül várhatnák a következő orosz inváziót. Magyarországot is beleértve. Amint azt bizonyára a miniszterelnök kiválóan tájékozott tanácsadója is tudja.
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (az El Pais című spanyol lapnak arra a kérdésére, hogy miközben Ukrajnából fogadjuk a menekülőket, annak idején a szíreket elutasítottuk), hogy „ezek teljesen más dolgok. Szíria és Magyarország között legalább hét biztonságos ország található. Azoknak, akik megtámadták a határainkat, nem volt joguk Magyarországra jönni.”
Ezzel szemben a tény az, hogy az Ukrajnából Magyarországra menekülők jelentős része nem közvetlenül a magyar határon át érkezik, hanem egy másik országból, Romániából, azok egy része pedig Moldovából, tehát egy vagy két biztonságos országból. Ezen az alapon tehát nekik sem volna joguk Magyarországra jönni. Még szerencse, hogy Szijjártó és főnöke még a saját szavait sem veszi komolyan.
Azt is állította Szijjártó (ugyanott), hogy Ukrajnába „nem fogunk fegyvereket küldeni és a Magyarországon keresztül történő fegyverszállításokat sem fogjuk megengedni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az elmúlt két hónapban katonai repülőgépek több mint 50 alkalommal repültek át Magyarországon Rzeszówba, arra a lengyel repülőtérre, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások fő elosztó központja. Nem engedjük, és mégis? Ajjaj!
A miniszterelnök odaszúrt megjegyzése szerint nincsenek tengereink „jelen pillanatban”. És holnap vagy holnapután?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.