Már csak a kérdezettek 56 százaléka minősíti agressziónak az orosz inváziót Magyarországon – olvasható ki a Publicus Népszava számára készített felméréséből.
A friss és a korábbi Publicus-adatokat összevetve kiderül: az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. A március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka vélte így, a március végi kutatás idején már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig még ennél is 2 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Vagyis két hónap alatt 8 százalékkal csökkent a támadást agressziónak tartók aránya. Közben 15 százalékról 28-ra nőtt, majd 25 százalékra esett vissza azok köre, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják. Minderre magyarázat lehet az Orbán-kormány államilag ellenőrzött médiájában sulykolt, az orosz kormánypropaganda érvei felé hajló hírmagyarázatok hatása.
A háború megítélésében továbbra is nagy különbségek vannak a megkérdezettek pártpreferenciája szerint. Míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban jelölték be az „inkább agresszió” választ, addig az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják „inkább agressziónak” az orosz támadást.
Az elmúlt két hónapban nem csak az orosz szerep megítélése változott: ha nem is jelentős, de elmozdulás érzékelhető abban, mennyire tartják valószínűnek a magyarok, hogy átterjed a háború Magyarországra. Március eleje óta 79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint ez már inkább nem valószínű. Kicsit jobban tartanak a magyarok az orosz atomcsapástól: most a megkérdezettek 77 százaléka nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt, míg két hónappal korábban még 4 százalékponttal többen mondták ezt. Ezzel együtt most a kérdezettek 49 százaléka azt mondta, hogy kicsit vagy nagyon, de szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.
Míg a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségét meglepő módon közel azonos módon ítélik meg mindkét politikai oldal támogatói, addig a már megszokott módon tátongó a szakadék, ha a kormányzat megítélése kerül terítékre. Míg például az ellenzékiek 81 százaléka úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfőnek a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, addig a Fidesz-híveknek csak 15 százaléka véli ezt. A pártpreferenciák szerint hasonló megosztottság mutatkozott meg, amikor a kormány háborúra adott eddigi reagálását kellett értékelni.
Az ugyanakkor figyelemre méltó: a felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra.
Az ugyanakkor figyelemre méltó: a felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra. Míg március elején 60 százaléknyian vélték így, május elején a kérdezettek 66 százaléka mondta ezt. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az összes megkérdezett körében 72 százalékos többség nemmel felelt arra a kérdésre: „Támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. A kormánypártiak teljesen elutasítóak, alig 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb áldozatot. Az ellenzékiek 61 százaléka lenne hajlandó erre. 44 százalékuk akkor, ha csak kicsivel kellene mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, közel ötödük viszont akkor is, ha érdemben többet kellene fizetniük.
Feltűnő – és az Európai Unióhoz való változatlan ragaszkodásra utalhat –, hogy stabil 62 százalékos többség mutatkozik abban, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.” Ráadásul pártpreferenciától és életkori csoportoktól függetlenül mindenütt – legalább 57, legfeljebb 87 százalékos – többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek ezzel az állítással. Váratlan, konszenzus közeli állapot rajzolódik ki abban, hogy – pártpreferencia és lakhely szerint bontva is – alig értenek egyet egy olyan állítással, miszerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Ezzel mindössze 5-18 százaléknyian látszanak egyetérteni. Ellenpontozza viszont mindezt, hogy a Fidesz-KDNP-nél 56, a Mi Hazánknál 53 százaléknyian vannak, akik inkább egyetértettek azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Az együttes ellenzékhez és a Kétfarkú Kutya Párthoz húzóknak csak 10, illetve 18 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Menekültkrízis: minden második magyar segített már
A kérdezettek 60 százaléka azt állította, hogy támogatta vagy támogatja valamilyen módon az Ukrajnából érkező menekülteket – állapította meg a Publicus felmérése, amely szerint főleg a nők, az idősebb korosztályhoz tartozók és a megyeszékhelyeken élők nyújtottak támogatást. A kutatás szerint a legtöbben (53 százalék) természetbeni adománnyal vagy pénzzel (51 százalék) segítettek. A kérdezettek csupán 3 illetve 6 százaléka mondta azt, hogy szállásadással vagy önkéntes munkával járultak hozzá a menekültek segítéséhez.
A segítség annak ellenére is elkel, hogy a Magyarországra érkezők ukrán menekültek töredéke kér itt menedékjogot. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) adatai szerint az orosz invázió óta összesen 21 ezren kértek menedéket Magyarországtól. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 11 ezret hagytak jóvá. Azt ugyanakkor egyelőre nem közölték lapunkkal, hogy mennyit utasítottak el.
Mivel a hazai hatóságok szerint összesen közel 700 ezer menekült érkezett közvetlenül Ukrajnából vagy Románián keresztül Magyarországra, a friss OIF-adatok alapján mindössze 3 százalékul akart itt maradni. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint már 6 millió ukrán kényszerült elhagyni a hazáját, Magyarországra – jobbára itt csak átutazva – napi 8-10 ezer menekült érkezik. – Batka Zoltán Harsányi György
