A magyar miniszterelnök az Oroszország elleni uniós olajembargó vétójával fenyegeti az európai partnereket - ez olyan zsarolási potenciál számára, amit a végletekig kihasznál. Ebből következően ha valaki akár csak a környező országok lapjait, vagy politikusi megnyilatkozásait böngészi, megállapíthatja: a magyar kormány megítélése a katasztrofális felé közelít.
A horvát sajtó még mindig nem tért napirendre a magyar miniszterelnök „tengeres” megjegyzése felett, az ottani kormánypárt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnöke egy televíziós interjúban elmondta: „Nyíltan megkérdeztem a magyarokat, miért csinálják ezt?” A patinás lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza csütörtöki vezércikkében Putyin trójai falovának nevezte a magyar miniszterelnököt, Zuzana Caputová szlovák elnök pedig szerdán, az Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott megbeszélései után kijelentette, csalódott Magyarországban, amiért nem hajlandó elfogadni az uniós olajembargót Oroszországgal szemben, és „ez a megközelítés sérti a visegrádi négyek együttműködésének elvét”.
A háború során végképp megromlott Magyarország és a térség országainak viszonya, amiben semmi meglepő sincs. Ha ugyanis az orosz érdekek pártfogóiként lépünk fel egy olyan közösségben, amely egységesen próbál szembeszállni az agresszorral, nem is várhatunk mást. De jól látható, már az sem szempont a magyar kormány számára, hogy legalább a jó viszony látszatát tartsa fenn Lengyelországgal és Közép-Európa más államaival.
A mostani események másik tapasztalata az, hogy az Európai Unió, bár valóban példátlan intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben, nem képes a hatékony működésre. Különös fintora a sorsnak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este azután utazott Budapestre, hogy részt vett az Unió jövőjéről szóló konferencián, amelynek legfontosabb követelése: töröljék el azt a szabályt, hogy egyetlen uniós tagország megvétózhatja az EU döntéseit.
A mostani magyar magatartás mögött nem az áll, amit a kormányhoz közel álló médiumok sugallnak, miszerint veszélybe kerül a rezsicsökkentés, vagy nagyon megnő a benzin ára, és „ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A magyar kormány a jogállamisági eljárás miatt háborog: továbbra sem folynak be a pénzek a helyreállítási alapból, mert Orbánéknak bizonyítaniuk kellene, hogy az uniós pénzeket nem korrupt üzelmekre használják fel - erre persze nem képesek. Most azonban nyílt egy esély, amivel zsarolni lehet az EU-t, adjon pénzt, amire sürgős szükség is lenne az egekbe szökött államadósság miatt.
És az EU fizetni is fog. Egy kiszivárgott uniós javaslat szerint az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében hatalmas csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amiből Magyarország is jelentős összegeket kaphat.
Úgy tűnik, a Brüsszel és a magyar kormány közötti macska-egér harc a jogállamisági mechanizmus megindításával sem ért véget. Csakhogy egyre inkább az az érzésünk: ebben a játszmában nem Brüsszel a macska.