Május közepén Budapesten tavalyhoz képest már bő harmadával drágább, 175 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami egy hónap alatt is 5 ezer forintos, azaz 3 százalékos árnövekedést jelent. A megyeszékhelyeken Nyugat-Magyarországon 120-135 ezer forintot, Kelet-Magyarországon 100-120 ezer forintot kértek átlagosan a kiadó lakásokért.
Az áremelkedés részben a sokkal szűkebb kínálattal magyarázható. Egy éve még országszerte 20 ezer lakást lehetett kibérelni, az idén fele ennyit – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A hitelkamatok emelkedése eközben a kiadó lakások piacára is hatással van. Kevesebben vásárolnak majd hitelből ingatlant, ami visszafoghatja a lakásdrágulás ütemét; emiatt viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési, kiadási céllal vásárlók. Az elmúlt években még a lakások drágulása kompenzálta a bérleti díjból elérhető hozamok csökkenését.
Hétéves távlatban ugyanis megfeleződtek a hozamok: 2015 tavaszán Budapesten a lakáskiadásból elérhető hozam még 8,77 százalék volt, a megyeszékhelyeken pedig meghaladta a 9 százalékot. A fővárosban ez most 4,75, a megyeszékhelyeken átlagosan 5,22 százalék. Budapesten jelenleg a X. kerület a legjövedelmezőbb, 5,82 százalékos átlagos hozammal, hét évvel ezelőtt pedig a VIII. kerületben volt a legmagasabb, 10,5 százalék a várható hozam. A megyeszékhelyek közül 2015-ben és most is Salgótarjánban voltak a legjobbak a hozamkilátások, a szint ugyanakkor itt is 13 százalékról 8,3 százalékra csökkent hét év alatt.
Ha a befektetők számára nem lesz elég vonzó a lakáspiac a hozamszintek csökkenése miatt, akkor a megfizethető árú kiadó lakások kínálatában további visszaesés jöhet, ami a bérlőket is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. A koronavírus-járvány alatt a bérlők voltak jobb helyzetben, hiszen történelmi csúcson volt a kiadó lakások kínálata, aminek következtében Budapesten például 20-25 százalékkal estek vissza a bérleti díjak. Most viszont a szűkülő kínálat egyértelműen felfelé hajtja a bérleti díjakat, a lakások folyamatos drágulása miatt ugyanakkor nem emelkedik ezzel párhuzamosan a befektetési célú hozamszint.
