Nem megy gördülékenyen a korábban fölvett, változó kamatozású hitelek „fixesítése”. Ezt mutatják a banki statisztikák, és olvasónk esete is, aki 2017-ben vett fel 25 évre egy 30 millió forintos, 3 havi BUBOR-hoz (Budapesti bankközi forint hitelkamatláb) kötött jelzálogkölcsönt háza építésére. Mint mondta: akkor jó ötletnek tűnt, hiszen a hitel kamatát meghatározó ráta 0,2 százalék alatt volt, a kamatfelárral így 3,5 százalékon jutott hozzá a hitelhez, a havi törlesztő pedig 140 ezer forintra jött ki. Ennyit viszont sosem fizetett, mert az építkezés előrehaladtával szakaszosan utalták a kölcsönt, így kezdetben a törlesztő is kevesebb volt. Majd jött a moratórium, amit még most is kihasznál. „Jól jött az építkezéshez némi pluszforrás” – indokolja, miért élt e lehetőséggel.
A kamatok emelkedését így is látja: a hitele költségeit meghatározó mutató már 6,77 százaléknál jár. Igaz, a kamatstop-rendelet értelmében most nem így számolják a hiteleket, hanem a tavaly október végi szinten, amikor a 3 havi BUBOR még csak 2,02 százalék volt. A kamatstop viszont a jelenlegi szabályok szerint június 30-án véget ér, csakúgy, mint a moratórium. Akkor pedig a megugró törlesztőrészletek egyszerre szakadnak majd az adósok nyakába – hacsak nem lesz hosszabbítás, vagy más központi intézkedés.
A kormány szerint a kamatstopot a hitelek „fixesítésére” kellene kihasználni, olykor a jegybank is megszólal az ügyben, ám valódi kampány emellett nem zajlik. Egy hitel átalakítása ráadásul olvasónk tapasztalata alapján nem is mindig egyszerű. Még a kamatstop előtt kereste meg bankját, hogy szeretné hitele kamatát rögzíteni, s várná a jegybanki kommunikációban is hirdetett banki levelet az ajánlatokról. Hosszas telefonálgatás után derült ki számra, hogy ő nem jogosult ilyesmire. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó ajánlása szerint ugyanis csak a 2015. február 1-je előtt kötött, még legalább 10 évig fizetendő, változó kamatozású jelzáloghitelekről kell 2019 óta évente egy tájékoztató levelet kiküldeniük a bankoknak. Ebben az adott hitel alapján mutatják be, hogyan változna a törlesztőrészlet, ha különböző futamidőkre rögzítenék a kamatot, és ez alapján szerződésmódosítással „fixesíthetik” az adósok a hitelüket.
E levelek eddig nem találtak kedvező fogadtatásra: az MNB szerint tavaly júniusig az érintett hitelek 6,5 százalékát váltották fix kamatozásúra. A bankok adatai alapján még most, az egyre emelkedő kamatok idején sincs tolongás: az Unicredit Banknál a levélben megkeresett adósok 4, az Erste Banknál a 10 százaléka szerződött át hosszabb kamatperiódusra. Ebben vélhetően a kamatstop is szerepet játszik, amely egyelőre elfedi a problémát.
Olvasónkat arról is tájékoztatta bankja: mivel nem 2015. február 1. előtt kötötte a hitelszerződést, nem vonatkozik rá az MNB ajánlása, így kamatfixálás iránti kérelem benyújtására, szerződésmódosításra nincs lehetősége, csak hitele kiváltására. Utóbbi esetén egy új hitelt kell fölvenni, és abból visszafizetni az eredetit. Így szükség van ismét értékbecslésre, hitelbírálatra – annak minden költségével együtt –, elvárás a legalább 3 hónapos, véglegesített munkaviszony, a nettó jövedelemnek pedig a törlesztőrészlet minimum duplájának kell lennie. (Ezzel együtt akár kedvezőbb is lehet a hitelkiváltás, mint a banki levélben ajánlott szerződésmódosítás.)
Olvasónk februárra kapott egy kalkulációt, de ellentmondásokat vélt benne felfedezni. Hiába kért további tájékoztatást, nem kapott, az ajánlat pedig már el is évült. Elismeri: annak idején ő vállalta be a változó kamattal járó kockázatot. Azt viszont erősen sérelmezi, hogy miközben a hivatalos kommunikáció szerint segítik a hitelek fixesítését, csak az adósok nem tesznek eleget az ügyben, addig ő hiába próbálja hitelét átalakítani, falakba ütközik, időhúzást tapasztal. A kamatok pedig azóta is emelkednek. Amikor a fixálásról tájékoztatást kért, még 5 százalék körül lett volna a kamat, februárban már 8 százalékról kapott ajánlatot, ami 230 ezer forintos törlesztőrészletet eredményezett volna. „Ez a hajó már elment, ilyen feltételekkel nem fogok évekre leszerződni. Inkább bízom abban, hogy valamit majd csak kitalálnak a kamatstop után” – fogalmazott.
Megkerestük az érintett bankot, amely a banktitokra hivatkozva nem adott tájékoztatást a konkrét ügyben. A válaszból azonban az sem derült ki egyértelműen, hogy a 2015 után szerződött adósok valóban csak hitelkiváltás útján fixesíthetik-e hiteleiket, vagy olvasónk esetében valami más volt a probléma. Csak annyit írtak: „a 2015 után változó kamatozású hitelt igénylő ügyfeleinknek is van lehetőségük arra, hogy kiváltsák kölcsönüket fix kamatozásúra.”
Csak 80 ezren kapnak levelet
Az MNB adatai szerint tavaly év végén közel 470 ezer olyan hitelszerződés állt fenn, amely legfeljebb egy éves kamatfixálású: 203 ezer lakáshitel, 133 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel, 71 ezer személyi kölcsön. Ez az összes lakossági hitelszerződés 24 százaléka. E hitelekhez tartozó tőketartozás 1628 milliárd forint, ami lakossági hitelállomány ötöde.
Ezen adósok többsége nem kap bankjától levelet arról, hogyan válthatna rögzített kamatozású hitelre. Az MNB-ajánlás hatálya alá tartozó - 2015. február 1-je előtt kötött, 2019 végén legalább 10 éves hátralévő futamidejű, legfeljebb 90 napon belüli késedelemben levő -, változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések száma ugyanis körülbelül 80 ezer - tudtuk meg a jegybanktól.
Hogy miért csak ők kapnak levelet, arra azt válaszolták: az MNB-ajánlás útján a legnagyobb kockázatnak kitett adósok esetében kívánták biztosítani a kockázatérzékenység javítását és az egyszerű kamatfixálás lehetőségét. A változó kamatozás kockázatai ugyanis érdemben nagyobbak a hosszabb hátralévő futamidejű hiteleknél. A 2015 előtti változó kamatozású jelzáloghitelek érdemi része ráadásul forintosított devizahitel, amelynek kamatát törvényileg határozták meg változóként. A 2015-től új hitelt felvevő adósok kamatkockázatra vonatkozó tájékozódását, és kockázataik kezelését pedig már számos intézkedés támogatta: például a fair banki vagy az adósságfék szabályok, illetve a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése.
Közölték: az adós bankjánál a kamatrögzítés szerződésmódosítással és bankon belüli hitelkiváltással is megoldható. A felajánlott folyamat a banki operáció függvénye, de a kamatrögzítés szempontjából ugyanarra az eredményre kell vezessen. Kérdésünkre, hogy a kamatstop hátráltatja-e a kamatfixálás folyamatát, azt írták: a jogszabályok időbeli korlátot szabnak a kamatstop, illetve a törlesztési moratórium esetén is, szerződésmódosításra pedig minden ügyfélnek lehetősége van. Szerintük a kamatstop és a fizetési moratórium kellő időt biztosít az adósoknak a kamatrögzítéssel kapcsolatos döntések meghozatalához és a szükséges ügyintézéshez.
Mindenképpen érdemes rögzíteni a kamatokat
Nehéz a bankoknak a fixesítés mellett kampányolniuk, mert ők sem tudják, milyen lesz a kamatkörnyezet pár év múlva – mondta lapunknak Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Érdekes számítást közölt a minap: a 2018 elején változó kamatozású hitelt választók a mai napig kevesebb kamatot fizetnek, mint akik rögzített kamattal kértek akkoriban kölcsönt. Egy 5 milliós lakáshitelen 1,2 millió forint volt a kamatstopig a nyereség, a kamatstop további 52 ezer forint spórolást jelent most nekik. Az volt okos, aki nem fix kamattal vett fel hitelt?
Nem reklámoztam a változó kamatozású hiteleket; egy példát mutattam be arra, hogy volt egy időszak, amikor a változó kamatozású hitellel jobban jártak az ügyfelek. Most már nem ilyen időszak van. A kamatbiztonság pénzbe kerül, de megérte annak, aki fix kamattal vette fel a hitelét, mert az elején ugyan többet fizetett, de most nem ugrik meg a törlesztője. A fix kamat drágább, de biztonságosabb.
Mégsem látszik a bankok részéről egy erőteljes kampány, ami a hitelkamatok rögzítésére buzdítaná az érintett majdnem félmillió adóst.
Nehéz a bankoknak e téren erős kampányt folytatniuk, mert mi sem tudjuk, milyen lesz a kamatkörnyezet pár hónap, pár év múlva. Ha most rábeszélnék egy ügyfelet, rögzítse tíz évre a kamatát, majd valami csoda folytán fél év múlva csökkennek a kamatok, akkor kilenc éven át jöhetne reklamálni, hogy ha nem hallgat rám, spórolhatott volna. Nehéz olyan matekot mutatni, ami alapján biztosan kifizetődik a kamatfixálás. A Magyar Nemzeti Banknak sincsen egy csodagömbje, hogy lássa, miként alakulnak majd a kamatok az elkövetkező tíz évben. Jó volna azt is tudni, mik lesznek a kormányzat következő lépései a fixesítéssel kapcsolatban.
Az adósok nyilván még kevésbé látják ezeket. Mit tegyenek most?
Az élet könnyű lenne, ha csak jó és rossz közül kellene választani, de általában van rossz, rosszabb és legrosszabb. Most még mindig az a kisebbik rossz, ha az adósok fixálják a kamatokat. Érdemesebb most egy rövidebb időszakra rögzíteni a kamatokat, mint várni arra, hogy majd jelentős mértékben csökkennek az elkövetkező pár hónapban. Ezt egy szerződésmódosítással minden banknál meg lehet tenni.
A fixesítésről csak a 2015 előtt szerződött adósok kapnak tájékoztató levelet. A kamatstop miatt ráadásul nem is érzékelik az érintettek a törlesztőrészletek növekedését. Miért lépnének?
Abban reménykedünk, hogy valamilyen módon sikerül elindulni a kamatstop kivezetése felé, viszont ezt az utat mi nem ismerjük. Reméljük, hogy az új kormánnyal sikerül majd erről is tárgyalni. Ennek biztosan része lesz, hogy a bankok az ügyfelek egy részének aktívabban mutatják majd meg, milyen plusszal és mínusszal jár a fixesítés.