A háttérzene manapság szinte elengedhetetlen, akár egy bevásárlóközpontban, akár kisebb üzletekben vagy éttermekben járunk. Amellett, hogy atmoszférát teremt, hozzájárul az adott üzlet arculatának megteremtéséhez, de legfőképpen kihat a fogyasztásra. Ezért is fontos, milyen zene szól a háttérben. Nagy Szabolcs ötletgazda és főszervező azzal a céllal kereste fel tavaly mindegyik háttérzeneszolgáltatót, hogy fellépjen a külföldi dalok túlsúlyával szemben. Végül a MoodMedia, a CloudCasting és a KittoMedia csatlakozott a kezdeményezéshez.
De vajon tényleg ennyire a külföldi dalok javára billen a mérleg nyelve? Ügyfeleik kérésére gyakran létrehoznak olyan zenei válogatásokat, amiben biztosan szól minden nap, óránként 4-5 magyar dal – válaszolta a Népszava kérdésére Nagy Jonatán a MoodMedia ügyvezetője. Elmondása szerint azonban vannak olyanok, akik elzárkóznak ettől, mert úgy vélik, a márkához, vásárlói közönségükhöz nem illik a magyar zene. A MoodMedia háttérzenei agyagainak nagyjából csak a negyede hazai szerzemény, Nagy Jonatán ezt azzal indokolja, hogy hosszú távon elkerülhetetlen lenne az ismétlődés, amit egy idő után megunnának az emberek „bármennyire is szívhez szóló a magyar zene füleinknek”.
A háttérzeneszolgáltatók ügyfeleik érdekei miatt inkább a nagyobb és sokszínűbb külföldi könnyű zenei piac felhozatalából válogatnak. Kérdés, hogy az Él a zene! napján, hogyan próbálják majd elkerülni a háttérzene monotonná válását. Nagy Jonatán ezzel kapcsolatban azt közölte lapunkkal, hogy jelenleg is folyik a bővítés és kb. 320-330 magyar dallal készülnek az esemény a napjára. A műfaji sokszínűség azonban nem szempont, épp ellenkezőleg. Nagy Jonatán azt mondta, azokon a helyszíneken, ahol ők biztosítják a háttérzene szolgáltatást csak magyar pop fog szólni. Ennek ellenére az elmúlt 10 év dalaiból válogatva, nem csak közkedvelt slágerek lesznek hallhatók. Helyet kapnak a válogatásban olyan szerzemények, amelyek csak néhány napja vagy hete jelentek meg. Hallható lesz például Road, The Anahit, Carson Coma és Erik Sumo. Az ügyvezető elmondása szerint a jó atmoszféra megteremtése a fő szempont, nem az ismertség.
A háttérzene, ahogy maga a kifejezés is utal rá: háttérben van, kevésbé irányul rá a figyelem. Mennyire elképzelhető így a magyar dalok népszerűsítése, meg lehet-e ezen a módon ismertetni új előadókat a közönséggel? Nagy Jonatán szerint a háttérzene lényege nem csak annyi, hogy szól valami, kapcsolatot teremt és az érzelmi kötődés kialakulását is elősegítheti. Habár nem tolakodó, feltűnő ha nincsen, Nagy Jonatán megfogalmazásában: „...úgy van középpontban, hogy mégsincs középpontban, hanem csak hozzáad az ott eltöltött időhöz és élvezetesebbé teszi azt.” Reméli, hogy minél több olyan dalt tudnak mutatni, ami egyes embereknek új lesz, felkelti az érdeklődésüket, és megtetszik nekik.
A pandémia alaposan felkavarta a zeneipart. A fellépésekből származó bevételek kiesésével párhuzamosan az Artisjusnál megnőtt a bejelentett művek száma. Míg 2019-ben 17 336 dalt jelentettek be, addig 2020-ra ez a szám 23 155 volt, és még a tavalyi 21 089 is magasnak számít az előző évekhez képest. A bezárások miatt a több dal is kevesebb jogdíj bevételt hozott, ami ráadásul soha nem oszlott meg annyi szerző között, mint 2021-ben. Közülük is a népszerűbb dalok szerzőinek jutott nagyobb kifizetés, ők állnak az ún. „jogdíjpiramis” csúcsán, aminek szerkezete a fiatal feltörekvők jelenlétének köszönhetően átalakulóban van. Az új szerzők állnak a kifizetések alján, ezért mások mellett leginkább nekik lehet segítség az Él a zene! kezdeményezés. Nagy Jonatán megjegyezte, egyetlen feltehetőleg nem hoz óriási jogdíjbevételt, de elősegítheti, hogy több helyen szóljon magyar zene, ezzel hosszabb távon több jogdíjat hozva a szerzőknek.
Rádiós és tévés részvétel
Az Él a zene! kezdeményezéseshez, mint a magyar zene napjához a háttérzeneszolgáltatók mellett számos rádió és zenetévé csatlakozott, köztük a Karc FM, a Spirit FM, a Manna FM, a Magyar Katolikus Rádió, az FM103,8 Rock Rádió, a Klasszik Rádió, a Beat Rádió, a debreceni Campus Rádió, az Érd FM, a nyíregyházi Mustár FM, a kecskeméti Gong Rádió, a Sláger TV, a Music Channel, a Zenebutik és a Dikh TV. A csatlakozó médiumok legtöbbje kizárólag magyar zenét játszik, néhányan pedig megduplázzák a magyar arányt. Szintén részt vesz a programban hazai előadók kizárólagos játszásával több mint 100 iskolarádió a DUE Médiahálózat szervezésében.
