Érzékletes, bár a jelen helyzetben inkább morbid hasonlatot választott Orbán Viktor annak jellemzésére, hogyan hatna a hatodik Oroszország elleni szankcióscsomag a magyar gazdaságra. Az olajembargó bevezetése felérne egy atombombával, amit a magyar gazdaságra dobnak le - hangoztatta a miniszterelnök a közrádiónak adott pénteki interjújában. Tekinthetjük ezt akár az orosz fenyegetés kivetülésének is, csak most nem Putyin, hanem magyar hangja, a miniszterelnök mondta.
Lassan egy hete tart a vita arról, hogy az Unió új embargós csomagjának az oroszok számára leginkább húsba - pontosabban a költségvetésükbe - vágó része, az olajbehozatal teljes tiltása az uniós tagországok számára kivitelezhető-e. Az kétségtelen, hogy az ukrajnai katonai invázió finanszírozásához elengedhetetlenek az olajbevételek, ezek visszavágását igencsak megsínylené az orosz gazdaság, erősítve a háborúellenes hangokat.
Miközben a magyar kormány kifogásol, kritizál és elutasít, furcsa módon más, az orosz energiahordozóknak hasonlóan kitett országok legfeljebb halasztást kérnek az energiarendszerük átállításához. Ezt amúgy Magyarországnak is kilátásba helyezték, sőt az újabb értesülések szerint már nem 2023, hanem 2024 végét jelölték meg a leválás időpontjaként. Orbán az energiaellátás biztonságára, a rezsicsökkentés fenntarthatóságára, az átállás nehézségeire és költségére hivatkozik, amikor (a vétó szót gondosan kerülve) elutasítja jelen formájában az új szankciós csomagot. De Ukrajnával kapcsolatban mellőz minden morális és szolidaritási kérdést.
A fenti orbáni érveket korábban lapunk is sorra cáfolta, legyen szó a rezsicsökkentés megvédéséről vagy a finomító átállításáról más olajtípusra. Érdemes megjegyezni, hogy a Szibériából induló Barátság vezeték háborús övezeten keresztül érkezik meg Százhalombattára, így semmi garancia nincs arra, hogy éppen egy orosz vagy ukrán bomba nem lehetetleníti el hosszú időre a szállítást. Már csak ezért is érdemes lenne a finomító alternatív ellátásáról gondoskodni, és bővíteni az amúgy rendelkezésre álló, az Adriáig futó olajvezetéket.
Vélhetően többről van szó a kormány mostani ellenállása kapcsán, mint az olajról. Még ha úgy tűnik is, hogy egy magán részvénytársaság érdekeit védi az állam Brüsszelben, mint ahogyan a Greenpeace írta. Ennek is van valami alapja, hiszen a Mol a kormány által létrehozott alapítványok - mint az olajtársaság részvényesei - számára az aranytojást tojó tyúk, amelyik az idei első negyedévben brutálisan magas nyereséget ért el többek között az olcsó orosz olajon.
Orbán azonban - túllépve a morális kérdéseken, az orosz fenyegetettségen - vélhetően kihasználja a zsarolási potenciált, és minden bizonnyal igyekszik befolyásolni a magyar kormány ellen indított jogállamisági eljárás akár pénzmegvonással is fenyegető kimenetelét, és elérni a helyreállítási pénzek felszabadítását. Amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen - jelentette ki sokat sejtetően az interjúban. Mint annyiszor, most is a pénz mozgatja az orbáni politizálást.