Mit érzett, amikor a napokban rakétatámadás érte Kárpátalját?
Hatalmas fájdalmat. Mintha a szívembe csapódott volna a lövedék.
Mikor járt legutóbb szülővárosában, Munkácson?
Négy évvel ezelőtt a Budapest Klezmer Banddel. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a főtéren felállított óriáskivetítőn is látszott-hallatszott a koncert. Meghatódtam, mert annak idején azon a főtéren hegedült egy teraszon Galambosi Gyula cigányprímás, aki megismertetett a klezmer muzsikával.
Igaz, hogy amikor áttelepült Magyarországra, nem tudott magyarul?
Igaz. Tizennégy éves koromban elkerültem Munkácsról, és Ungváron, ahol tanultam, majd tanítottam, oroszul beszéltek. Az Egyesült Államokban vagy Izraelben élő gyerekkori barátaimmal máig oroszul diskurálunk. Otthon azok közül, akikkel felnőttem, nem maradt szinte senki sem.
A kivándoroltakkal miről beszélgetnek?
Most éppen azzal dicsekszem nekik, hogy július 15-én lesz a Levi's Story bemutatója. A farmerkirályról szóló musical alapötlete még a 2015-ben elhunyt vígjátékszerzőtől és dramaturgtól, Kállai Istvántól származik. Sajnos, a legutóbbi szilveszterkor fia, a sakkozó, sakkszakíró, ám e darabot édesapjával és Müller Péter Sziámival együtt jegyző Gábor is eltávozott közülünk. A premiert Siófokon tartjuk, noha a produkció a Veszprémi Petőfi Színházé. A királynék városában október 8-án debütál a darab. Ám a július tizenötödike kétségkívül szebb dátum.
Miért?
Mert 1966-ban azon a napon játszották a 3-1-es magyar–brazil vb-meccset a liverpooli Goodison Parkban. Aznap Munkácsról utaztam Budapestre, a vonaton kisrádión hallgattam a közvetítést. Amint a Keletiből kijöttem, hatalmas tömeg ünnepelte Albertet, Benét, Farkast és a többieket. Aztán ugyanabban az évben azt olvastam, hogy december 8-án elmaradt a Nemzeti Színház előadása, mert akkor rendezték a Népstadionban a Vasas–Internazionale BEK-visszavágót, és mindenki azt akarta nézni. Legalább a televízióban, ha már nem fért be a nyolcvanezer szerencsés közé.
Mikor települt át végleg?
Hetvenötben. Az Operettszínházban Hidas Frigyes volt a főzeneigazgató, nála kellett próbát tennem. Öt perc után azt mondta, rendben, és este már a My Fair Ladyt játszottam a zenekarban kottából. Eliza Doolittle-t Lehoczky Zsuzsa, a papáját Rátonyi Róbert, Higgins professzort Básti Lajos alakította. Lenyűgözött az egész, és valamelyest magamra is büszke voltam. De aztán hamar rájöttem, a közönség nem az ároknak tapsol; mindinkább arra vágytam, hogy felkerüljek a színpadra. Nem kapkodtam el, tizenöt évet vártam, míg 1990-ben megalapítottam a Budapest Klezmer Bandet. Küldetésemnek éreztem, hogy azt a kincset, amely Galambositól rám maradt, ne hagyjam veszendőbe menni.
Úgy néz ki, sikerült.
Szerencsémre Kerényi Imre 1996-ban eljött egy koncertünkre, majd azzal keresett meg, hogy klezmeresíteni kellene a Hegedűs a háztetőn-t. A Madách Színházban az ő rendezésében és az én hangszerelésemben, a mi zenekarunk közreműködésével mutatták be Stein és Bock híres darabját. A szakma velem együtt azt gondolta, óriási bukta lesz. Ehhez képest 287 előadást ért meg. A Menyasszonytánc meg kétszáznegyvenet 2006-tól az Operettben. Közben 1998-ban a Győri Balett színre vitte a Purimot. Ennek – minden túlzás nélkül – nemzetközi sikere volt, New Yorkban például tizenhatszor ment. Egy évvel később a Liszt Ferenc Kamarazenekar kérésére megírtam a Klezmer szvitet, majd 2005-ben egy amerikai klezmerkutató filmet készített rólam Egy ember Munkácsról címmel. Aztán zenét komponálhattam Sobol Gettó című drámájához, amelyet 2010-ben a Pécsi Nemzeti Színház mutatott be.
Hajdani hegedűs a tetőn...
Nem mondom, voltak szép pillanatok. Mint az, hogy tizenhárom éves koromban a Futball a Szovjetunióban című magazinban megpillantottam Albert Flóriánt és Göröcs Jánost. Vagy amikor az első kettős meccsre kijutottam a Népstadionba. Rajongtam Várady Béláért. Szenzációs bal lába volt, a szabadrúgásai élményszámba mentek.
Kitalálhatom, hogy a Vasasnak drukkolt?
Ez érdekes. Tizenévesen egyformán csodáltam a Ferencvárost, az Újpestet, a Vasast. A hatvanas években e három klub adta a válogatott keret döntő többségét. Aztán 1967-ben, a santiagói Hexagonal tornán a Vasas 9:3-ra legyőzte a chilei Colo-Colót. Kilenc idegenben... Hinni sem akartam, és attól kezdve a piros-kékekhez húztam. Később meg Lionel Messi miatt a Barcelonához.
Manapság a Real Madridról szól minden...
Ne is mondja!
Itthon jár-e még meccsre?
Ritkán. Kárpáti Tamás barátommal néha kimegyek a Hungária körútra. Nem az MTK, hanem a társaság miatt. A nézőtéren jókat beszélgetünk, nem is nagyon nézzük a pályát. Úgy is mondhatnám: foci nincs, csak duma van.
Díjazzák a hazafiságot
Az Európai Hazafi Díjat az alapítók – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója – minden évben a május 9-i Európa Napon adják át. Az első díjat Bródy János előadóművész vehette át, az idei díjazott Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band alapítója lesz.
