A GKI Gazdaságkutató Zrt. most a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatait felhasználva vizsgálta meg a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében, 2020-ban. Ekkor a NAV adatai alapján 4,2 millióan dolgoztak (azaz vallottak be munkajövedelmet), a teljes munkaidős alkalmazottak száma a KSH adatai szerint a legalább 5 fős munkahelyen ugyanakkor csupán 2,7 millió volt. A kisebb cégeknél, vagy részmunkaidőben viszont jellemzően alacsonyabb a fizetés. Így nem meglepő, hogy a GKI e tágabb körben 210 585 forintos nettó bért számolt ki, ami 21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által szintén 2020-ra közzétett, 268 405 forintos nettó átlagbér.
A GKI elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy településtípusonként jelentős eltérések vannak a fizetésekben. Míg Budapesten átlagosan 276 ezer forintot, addig a többi városban csak 204 ezer forintot vittek haza a dolgozók, a falvakban pedig mindössze 178 ezer forintot. A GKI szerint lesújtó adat, hogy 2020-ban, amikor a minimálbér nettója 107 ezer forint volt, a települések 12 százalékában az ott élők 120 ezer forint alatt kerestek, 31 százalékában 120-160 ezer, 38 százalékában pedig 161-200 ezer forint közötti összeget vittek haza. Ez azt jelenti, hogy a települések 87 százalékán az ott élők az országos átlag alatt kerestek. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban – hívta fel a figyelmet a GKI.
Az elemzésből az is kiderült, hogy a legmagasabb keresetűek a főváros II. és a XII. kerületében, illetve Telkiben és Nagykovácsiban laktak. A fővárosban (276 ezer forint), Pest megyében (231 ezer forint) és Győr-Moson-Sopron megyében (225 ezer forint) átlag feletti volt a nettó kereset, Szabolcsban (163 ezer forint), Békésben (173 ezer forint), illetve Nógrádban (175 ezer forint) ugyanakkor messze alatta maradt. Vagyis Budapesten 70 százalékkal többet visznek haza a dolgozók, mint Szabolcsban.
