A piaci lakáshitelek átlagkamata a tavaly márciusi 3,73 százalékról idén márciusra 6 százalék közelébe emelkedett a jegybanki kamatemelések következtében, és a továbbiakban is a kölcsönök drágulása várható. Ez pedig nemcsak a lakásvásárlási, de az -eladási kedvet is visszavetheti.
A KSH adatai szerint 2021 első félévében a lakásvásárlások több mint feléhez valamilyen kölcsönt is igénybe vettek. A bankközi kamatlábak mértéke így erőteljesen befolyásolja az ingatlanpiacot: 2015 óta, amikor csökkent a kamatláb, a tulajdonosok több eladó lakóingatlant hirdettek meg, ha pedig nőtt, akkor kevesebbet. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka saját lakásában él. Így ha egy vevő a magasabb kamatszintek miatt nem jut hitelhez és nem költözik tovább, akkor a saját lakása sem kerül be a kínálatba. Ez az összefüggés olyan erős, hogy a bankközi kamatlábak változása Budapesten például több mint 50 százalékban magyarázza az eladási kedv változását – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: mivel a lakásárak még az elmúlt néhány hónapban is emelkedő tendenciát mutattak, valószínűsíthető, hogy továbbra is sok vevőnek lesz hitelre szüksége, ezért a folyamatosan emelkedő kamatok tovább szűkíthetik az ingatlankínálatot.
Magasabb fizetés kell a személyi hitelhez
Áprilisban a legtöbb bank szigorított a személyi kölcsönök kondícióin is. A változások eredményeképp az átlagosnak mondható, 5 milliós kölcsön esetében már nincs 100 ezer forint alatti törlesztőrészlet. A legkedvezőbb kamatért ráadásul az átlagbér kétszeresét kitevő jövedelmet kell igazolni – derült ki a money.hu Kamattükréből. Míg tavaly októberben egy 5 milliós 5 évre felvett személyi hitel esetében a legjobb, 6,95 százalékos ajánlathoz elegendő volt 200 ezer forintos jövedelmet igazolni, addig ma a 7,99 százalékos ajánlathoz is minimum 600 ezer forintos jövedelmet várnak el.
