Évekkel ezelőtt mesélték Brüsszelben, hogy az uniós Bizottság az a fura hely, ahol ha valaki egyszer állást szerez, onnantól egész egyszerűen képtelenség kirúgatnia magát. Ismerősöm tíz év alatt egy elbocsátással végződő esetről hallott, amikor valaki egy szakmai vita hevében csúnyán arcon harapta a munkatársát.
Az ottani, magyar szemszögből hagymázosnak ható tolerancia alkalmasint belengi az államközi viszonyokat is. Legalábbis csak ezzel magyarázható az a fura jelenség, hogy a magyar kormányerő uniós pénzből és trollkodásból élő vezére még mindig ordenáré mennyiségű ingyen pénzzel kitapétázott menekülőutat kap Brüsszeltől.
Most például a gonosz Nyugat éppen 100 milliárdot önt a magyar kleptokráciának „ukrán menekültek megsegítésére”. Már azok után, hogy ez a kormány éveken át a háborús menekültek elleni folyamatos uszításból élt, majd nemrég a friss, brüsszeli pénzen vett kétharmados győzelmét követően gyakorlatilag beleröhögött az élet-halál harcot folytató Zelenszkij képébe.
Eleve az sem érthető, hogy miért azt állam jogosult erre a pénzre, holott Magyarországon épp ő tette eddig a legkevesebbet. A pályaudvarokon civilek húzták az igát, a szállások zömét ma is szeretetszolgálatok, önkormányzatok és civilek üzemeltetik. Maga a 100 milliárd is furcsa: ugyan több mint 600 ezer menekült érkezett hozzánk, ám a többségük pár órát tölt el itt, majd folytatja az útját Németország, Lengyelország felé. Magyarországon alig 20 ezren kértek valamilyen menekültstátuszt, azaz egy menekültre elvileg cirka 5 millió forint jutna.
De nem jut, mivel Brüsszel – mindent felejtve és semmit sem tanulva – nem kér tételes költségelszámolást, a kormány pedig már most titkolózik, hogy kinek adna ebből. Azaz gyakorlatilag borítékolható, hogy hová csordogál majd ez a pénz is. Az a csapat, amely a korábbi menekültválság, a koronavírusjárvány, majd a járványt követő gazdasági segítség ürügyén is jobbára sajátjai zsebét tömködte, speciel ezt a bulit sem hagyja ki. Pláne, ha éppen fogyóban a pénze.