Nem sikerült a moszkvai csel, hogy népszavazással hozzák létre az újabb szakadár ukrajnai köztársaságot. Az április 27-re, szerdára tervezett herszoni referendum elmaradt, népszavazás helyett tüntetés tört ki a javarészt orosz etnikumú lakosság körében, amit a megszálló orosz hadsereg könnygázzal vert szét. A város kiürült, számolt be a CNN, folyamatosan menekül a lakosság az orosz erők által még a háború kezdetén elfoglalt városból. Attól is tartanak, hogy a hadköteles férfiakat besorozzák az orosz hadseregbe ágyútölteléknek a keleti offenzívában.
Herszon az első és mindeddig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz erőknek sikerült teljességgel ellenőrzésük alá vonniuk. A kiemelt moszkvai figyelmet stratégiai pozícióinak köszönheti a város: a Krímhez közel fekszik, orosz szempontból kulcsfontosságú területen, a 2014-ben Oroszország által elcsatolt félsziget ivóvízellátását biztosító vízvezeték mentén, amelyet Ukrajna az annektálás után elzárt.
Az ukrajnai háború kitörése után az orosz hadsereg napokon belül, március 1-én elfoglalta Herszont. Egy ideig nem mozdították el az ukrán városvezetést, de az ukrán médiát lekapcsolták. A 27-i referendumot módszeresen készítette elő a megszálló hatalom. Az oroszra váltó helyi csatornák rendszeresen kezdtek arról beszámolni, hogy a régió lakói hamarosan népszavazás útján döntenek arról, hogy létrehozzák-e a herszoni „népköztársaságot” a donyecki és luhanszki orosz bábállamok mintájára. Újabb kormányzati tisztviselőket neveztek ki az elfoglalt városban, de nekik sem sikerült megvalósítaniuk a moszkvai tervet. A lakosság nem voksolt, hanem tiltakozott, a közösségi médiában terjedő felvételek szerint a tömeget könnygázzal oszlatták fel az orosz katonák, géppuskalövések is hallhatók voltak, de áldozatokról nem érkeztek jelentések.
A Meduza független orosz portálnak egy névtelenséget kérő helyi újságíró számolt be a városon belüli állapotokról. Eleinte abban reménykedtek, hogy az ukrán hadsereg majd megvédi őket, de ez nem következett be, és most az orosz hadsereg irányítja Herszont. Hozzátette, tudják, a Kijev, Mariupol és Izyum környéki harcokhoz minden ukrán erőre szükség volt, nem volt katonai kapacitás a keleti országrész védelmére, Herszon lakói pedig kénytelenek voltak alkalmazkodni az új valósághoz. – Ez történik a határ menti városokkal: ők az elsők, akiket elsőként ér a csapás, és akiket elsőként foglalnak el – fogalmazott. Elmondása szerint a város oroszbarát hírneve ellenére a lakosok kezdetben hevesen szembeszegültek a megszállókkal, „Herszon - Ukrajna” elnevezésű demonstrációkon tették egyértelművé, hogy elleneznek mindenféle népszavazást vagy Oroszországhoz való csatlakozást.
Mivel a városban nem voltak ukrán katonák – harcolni nem lehetett –, a helyiek csak így tudták megüzenni az orosz erőknek, hogy nem látják őket szívesen itt, és senkinek sincs szüksége a „felszabadításukra”.
Mindaddig nem volt megtorlás, míg meg nem érkeztek a városba a különleges gyorsreagálású egységek és az orosz nemzeti gárda egységei. Ezek azonban erőszakkal kezdtek oszlatni, őrizetbe venni a tüntetőket, akik pedig elmenekültek, azokat utólag felhajtották. A Meduza forrása szerint Herszon régióban mintegy 400 lakost vettek őrizetbe, az ő sorsuk mindmáig ismeretlen. Azok, akiket szabadon engedtek, nem szívesen beszélnek a tapasztalataikról, és nem vesznek részt a tüntetéseken, így a demonstrációk is megritkultak.
A donbászi hadművelet szerdán is folytatódott, az orosz tüzérségi lövedékek változatlanul nem kímélték a civil infrastruktúrát. Az ukrán vezérkar elismerte, számos települést elveszítettek. Kelet-Ukrajnában könnyíti az orosz erők helyzetét, Oroszországon belüli bázisokról tudják erősíteni, utánpótlással ellátni őket. Az amerikai Institute for the Study of War agytröszt BBC által idézett legújabb elemzése szerint az orosz csapatok ugyan lassan haladnak előre, de módszeresebbé váltak, mint a háború korábbi szakaszaiban, és elkezdtek „megalapozottabb” katonai döntéseket hozni.
Zaporizzsja régióban Kalibr rakétákkal az oroszok szerdán megsemmisítettek egy olyan raktárt, amelyben az ukrán csapatoknak szállított nagy mennyiségű amerikai és európai fegyvert és lőszert tároltak. Vlagyimir Putyin elnök ugyanekkor figyelmeztette a nyugatot- ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba, és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, „villámgyors csapásra” számíthat.
