Elsöprő többséggel elfogadta az Európai Parlament az Európai Bizottság által 2020 december közepén benyújtott Digitális Szolgáltatás Törvényt (DSA), mely a szolgáltatások működési kereteit húzza meg a nemzetközösség tagállamában működő - akár határon átnyúló, globális platformokat biztosító - szolgáltatók számára. A DSA példátlan új standardokat állít fel az online platformok elszámoltathatósága terén, különös tekintettel az illegális és ártalmas tartalmakra. ,,Biztosítja, hogy az online környezet biztonságos tér maradjon, őrizve a véleménynyilvánítás szabadságát, és a digitális vállalkozások lehetőségeit. Gyakorlati következményeket biztosít annak az elvnek, hogy ami illegális offline, az az online-on is illegális legyen” - mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.
Az új kötelezettségek szerint gyorsabban kell az illegális tartalmakat és árukat eltávolítani, el kell magyarázni a felhasználóknak és kutatóknak, hogyan működnek az algoritmusok, és szigorúbban kell fellépni a megtévesztő információk ellen. A vállalatok éves forgalmuk hat százalékáig felelnek, ha nem teljesítik kötelezettségeiket. A DSA-t egy hónappal azután tárgyalták, hogy márciusban az Európai Parlamentben és a Tanácsban már előkészítették a Digitális Piaci Törvényt (DMA), amely októberben léphet hatályba. Ez az üzleti területeket szabályozza, fő törekvése a nagy cégek monopóliumának letörése: az ,,olyanoknak, mint a WhatsApp, a Facebook Messenger és az iMessage nyitottnak kell lenniük, együtt kell működniük kisebb platformokkal, ha azok úgy kívánják”. Ez több szabadságot ad a felhasználóknak, hogyan küldjék el üzeneteiket anélkül, hogy figyelembe kelljen venniük, milyen alkalmazást használ a fogadó fél.
Bár a DSA csak az EU-s lakosait érinti, hatása a világ többi részén is érezhető lesz, mert a vállalatok számára költségkímélő lehet egy szabályozáshoz, az európaihoz igazodni, és vannak jelei annak, hogy az USA törvényhozói - akik szintén szeretnék a techóriásokat megregulázni - az európai törvényhez fordulnak inspirációért. A törvény végső megszövegezése még hátravan, de az Európai Bizottság és a Parlament részletezte, milyen kötelezettségek várhatók:
Vallás, etnikum, szexuális orientáció alapján tilos a célzott hirdetés.
Zavaró, vagy megtévesztő felületek, hogy a felhasználókat bizonyos elhatározásra késztessék szintén tiltottak, és a leiratkozás a platformokról ugyanolyan könnyű kell, hogy legyen mint a regisztrálás.
A nagy platformok ajánló - például hírválogató - algoritmusainak működése átlátható kell, hogy legyen a felhasználók számára. Fel kell ajánlani számukra egy olyan szisztémát, ami nem a profilírozásukon alapul.
A platformoknak magyarázattal kell szolgálniuk, miért távolítottak el illegális tartalmakat, és biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét. A DSA az egyes országokra bízza, mit tartanak illegálisnak.
Az online piacoknak alapvető információkkal kell szolgálniuk a kereskedőikről, hogy az illegális árukkal jelenlévőket utol lehessen érni.
A nagy platformoknak új stratégiákat kell bevezteniük, hogy válságok alatt a hamis híreket kezelni tudják (ezt a szabályt az ukrajnai háború inspirálta).
A DSA - hasonlóan a DMA-hoz - nagyobb kötelezettségeket ró a techóriásokra, mint a kisebb vállalatokra. Az olyanokat, mint a Google, vagy a Meta - amelyeknek 45 millió felhasználójuk van az EU-ban - szigorúbban fogják kezelni annak ellenére, hogy történtek lépések a törvény bizonyos intézkedéseinek puhítására, főleg amelyek a célzott hirdetésekre és a felhasználók adatainak harmadik fél számára való átadását szabályozzák. A végső szöveget még jogi formába kell önteni, de ez már csak formaság, a törvény megszavazása után 15 hónappal, vagy 2024. január elsején lép hatályba.
