A holokauszt áldozatainak emlékére tartott rendezvény résztvevői ezúttal a Margitszigetre, a Hajós Alfrédról elnevezett uszodához vonultak. Április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja: 1944-ben ezen a napon kezdődött a gettósítás az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján. Az elmúlt két évben a járvány és a korlátozó intézkedések miatt elmaradt az áldozatokra emlékező Élet Menete, idén pedig a húsvét és a peszach miatt egy héttel később, most vasárnap tartották meg a rendezvényt.
A találkozóhely a Duna pesti oldalán, az Újpest rakpart és a Gogol utca sarkánál, az Embermentők szobornál volt. Kelemen Zénó nonfiguratív alkotását a pandémia idején, „virtuálisan” avatták fel. Mintegy kétezren gyűltek össze. A szervezők a holokauszt áldozatai mellett azokról is szerettek volna hangsúlyosan megemlékezni, akik a vészkorszak idején – gyakran az életük kockáztatásával – mentették az üldözötteket. Külön köszönetet mondtak Bereczky Albert református lelkipásztornak, püspöknek, a Pozsonyi úti Hálaadás temploma alapítójának (a templom előtti téren kapott helyett az Embermentők szobor).
A szokásoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi megfújta a sófárt (kos szarvából készített ősi zsidó hangszer), ez adta meg a jelet az indulásra. Az Élet Menetét túlélők és Yad Vashem díjjal kitüntetett Igaz Emberek vezették. Kosák József, az egyik embermentő 15 éves volt 1944-ben. Lapunknak elmondta, hogy szülei pékműhelyében, a Váci út 100-ban – miközben az ostrom alatt is sütötték a kenyeret – egészen a felszabadulásig bújtattak egy négyfős zsidó családot. Barátságban voltak velük. „Addig, amíg nem kellett feltenniük a sárga csillagot, nem is tudtuk róluk, hogy zsidók. Nem volt kérdés, hogy segítünk nekik” – mesélte az idős férfi.
A menet az Újpest rakpart-Jászai Mari tér-Margit híd útvonalon vonult a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodához. A Jászai Mari téren az egykori haláltáborok szögesdrótos kerítését jelenítették meg. Az uszoda szimbolikus helyszínválasztás volt: a névadó Hajós Alfréd – az uszoda és több híres épület tervezője, aki a magyar sport első olimpiai aranyát szerezte – maga is holokauszttúlélő volt. „Az idei évben szerettük volna azt a koncepciót követni, hogy bemutassuk egy kiváló magyar sportember, és a sportban is tanúsított tolerancia, az egymás iránti elfogadás és tisztelet jelentőségét” – hangsúlyozták a szervezők.
A rendezvényen felszólalt Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet, többek között Oláh Ibolya és Király Viktor is fellépett.
