Az energiahatékony épületek jelentősen hozzájárulnak a lakosság jobb egészségügyi állapotához és a termelékenység javulásához – idézi Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató és Souran Chatterjee, a CEU környezettudományi és -politikai PhD-se a Journal of Cleaner Production nevű nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányát a környezetvédelemmel foglalkozó, Másfélfok.hu nevű oldalon Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara meteorológiai tanszéke doktorandusza.
A hazai és német adatokon alapuló kutatás szerint a jobb energiahatékonyságú épületek arányának növelésével a magyar lakosság egymillió főre vetítve 3849 egészséges életévet nyerhetne. A szén-dioxid-szennyezés 40 százalékáért az épületek és az építőipar felelősek - írja a szakember. Kibocsátás-mentesítésük így elengedhetetlen a világ éghajlati céljainak eléréséhez. Az energiahatékonyság növelése mellett további előny a beltéri légszennyezettség csökkentése és a kellemes szobahőmérséklet is.
A megfelelően felújított, illetve a közel nullenergiás vagy passzívház-szabvány szerint készült épületek beltéri környezete egészségesebb a hagyományosokénál. A kellemesebb levegőminőség, hőmérséklet és páratartalom csökkenti a betegszabadságok számát, növelve a munkavégzés hatékonyságát, mennyiségét, minőségét és termelékenységét. Ez Magyarországon 134 millió euró gazdasági haszonnal egyenértékű. A beltéri légszennyezettség miatt – ideértve a szellőztetéskor bekerülő, kültéri szennyezett levegő hatását is - becslések szerint EU-szerte több mint 2 millió egészséges életév vész el.
A rossz belső környezet kedvezőtlen az emberi szervezetre, növeli a légzőszervi megbetegedések kockázatát és csökkenti a termelékenységet. Ezek összessége a „betegépület-tünetegyüttes”. Brit tudósok szerint a túl magas vagy alacsony beltéri hőmérséklet, illetve a szén-dioxiddal telített levegő csökkentik a dolgozók teljesítményét. A levegőminőség javulásával a munkavégzés akár 60 százalékkal is gyorsult. Egy amerikai tanulmány szerint a beltéri környezet javítása a légúti bántalmak csökkentésével 6-14 milliárd, az allergiás-asztmás tünetek mérséklésével 1-4 milliárd, a betegépület-tünetegyüttes okozta megbetegedések visszaszorulásával pedig 10-30 milliárd dollár gazdasági hasznot hajt.
Az energiahatékony épületek, amellett, hogy kevesebb üvegházgázt bocsátanak ki, a hatékony szellőzés, szűrőrendszerek és szigetelés révén – egy olasz kutatás szerint – akár 80 százalékkal is csökkentik a kültérről származó, valamint a beltéri szennyezőanyagok - például allergének, mikroorganizmusok, gombaspórák, szálló por, nitrogén-oxidok – mennyiségét.
Ürge-Vorsatz Diána és Souran Chatterjee a 2015-ben érvényes hazai szabályozók alapján azt várja, hogy 2030-ban a lakóházak 52 százaléka, az egyéb épületeknek pedig 22 százaléka lesz majd magas energiahatékonyságú. Lendületesebb fejlesztések esetén az értékek 4 és 5 százalékkal nőhetnek. Utóbbi forgatókönyv megvalósultával az évente Magyarországon kivett, átlag 7,9 nap betegszabadság az energiahatékony lakásban élők esetén 2,2-vel csökkenne. A nem lakóépületek - például irodák, kórházak, hivatalok – megfelelő felújításával vagy kiépítésével további egy nap nyerhető. Mindez 10 millió euróval egyenértékű haszon. A kevesebb stressz további 2 millió euró nyereséget hozna.
A hatékony épületek nem szükségképpen újak: megfelelő átalakítással a régebbi lakások is szabványosíthatók. A fennmaradó energiaszükséglet jó részét minden esetben megújuló energiaforrásból kell fedezni. A freiburgi szabvány alapján felújított épületek fogyasztása a hagyományosok ötöde, ami 30 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással is jár.
Ürge-Vorsatz Diána egy kutatócsoportja arra is rávilágított, hogy létező eljárásokkal és szakértelemmel a legtöbb épülettípus valamennyi éghajlaton a hagyományos épületek költségeihez hasonló összegből közel vagy teljesen nullenergiássá alakítható.
Energiahatékonyságban is lemaradtunk
Egy átlagos magyar háztartás a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítja, ami az európai átlagnál 8-10 százaléknál magasabb arány – közölte a tegnapi Föld Napja alkalmából a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation. Míg Európában az elmúlt évtized során ötödével javult az egy négyzetméternyi lakásra eső energiafelhasználás, Magyarországon az érték nem változott. A magyarok többsége közvetlenül vagy közvetve a mintegy 85 százalékban Oroszországból érkező földgázzal fűt, főz és melegíti a vizet. Ráadásul az itthon termelt áram negyedét is földgáztüzelésű erőművekben állítják elő. Az ingatlan energiahatékonysági szempontú átalakításával akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken a függőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg többszörösével is nőhet a ház értéke. Tíz év alatt kétmillió ingatlan felújítása közel 2 milliárd köbméterrel – ötödével – csökkentené az ország földgázfelhasználását – írja a cég. A Föld Napja kapcsán több környezetvédő szervezet is változást sürgetett, de a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is ismertették a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit.
