A napokban több vidéki létesítményben, így a szegedi Sberbankban illetve a debreceni MÁV igazgatóságon, majd egy sor fővárosi - Corvin, Mammut, WestEnd, Árkád, Alleé, a MOM Park, Aréna - plázában volt bombariadó, de nem maradtak ki a vidéki bevásárlóközpontok sem. Riasztás érkezett egy szegedi, egy miskolci, egy debreceni és két győri üzletközpontba is. Csütörtökön a Szépművészeti Múzeumban volt bombariadó, pénteken pedig a budapesti Népliget buszállomást kellett kiüríteni a fenyegetés miatt. Szerencsére sehol nem találtak bombát.
Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda keresi a tetteseket. A Magyar Hang értesülései szerint a fenyegetések az ukrajnai orosz invázió miatti nemzetközi, összehangolt akció részei lehettek. A névtelen levélíró a debreceni MÁV állomásnak és a fővárosi plázáknak is azt írta: „Bomba van az épületben. Nem élhetek olyan országban, amely a terrorista Putyint szponzorálja, és amelynek az olcsó gáz fontosabb, mint az emberi élet.” Az összehangoltságra utal, hogy időközben más, szerbiai helyszínen is volt bombariadó, illetve a küldő kifejezetten konspiráltan küldte az üzenetet, hogy ne tudják beazonosítani a küldő gép IP címét, illetve a küldemény útját.
Szerencsére nem minden esetben profik a fenyegetőzők. A rendőrségi hírek között tallózva a többség leginkább úgy véli, hogy elegendő, ha utcai fülkéből felhívja a megcélzott közintézményt, nem tudva arról, hogy egy ember közterületen való mozgásának ezernyi jele maradhat, kezdve a térfigyelő kameráktól, az adott területen lévő mobil adaforgalomig. Arról nem is beszélve, hogy a feleslegesen riadóztatott intézményeknél sokszor sejtik, hogy ki lehet a névtelen telefonáló. Ennek köszönhetően a bombariadós esetek jó részében órákon belül kézre kerül az elkövető. Volt, hogy kirúgott munkavállaló akart így bosszút állni, más a bírósági tárgyalását próbálta elhalasztani, vagy éppen bombafenyegetőzéssel akarta kiszabadítani az előzetes letartóztatásban lévő hozzátartozóját. De olyan is előfordult, hogy valaki nem kapott állást az önkormányzattól és mérgét egy bombariadóval vezette le.
Bombariadót okozni csak pillanatok műve, de a bűncselekmény igen súlyos károkat képes okozni. Alapesetben a közveszéllyel fenyegetésért akár három éves börtönbüntetés is kiszabható, de ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az illető a köznyugalmat súlyosan megzavarta – ilyen lehet például egy nagy forgalmú közlekedési csomópont megbénítása –, úgy öt év is lehet büntetési tétel. Ebben az esetben az elkövetőnek ki kell fizetnie a hatósági kiszállások árát, ami milliós tétel, valamint az általa okozott kárt is kötelessége megtéríteni. Egy átlagos fővárosi bevásárlóközpont napi sok százmillió forintnyi forgalmat bonyolít le, azaz néhány órás kiesés tízmilliókban mérhető forgalomcsökkenést jelent.
Valóságos nemzeti sport lett idehaza a bombariadóval való fenyegetőzés - derül ki a rendőrség adatbázisából. Bár ott a büntető törvénykönyvi kategóriák alapján tárolják az eseteket, ám szakmai forrásaink szerint a „közveszéllyel fenyegetés” tényállása mögött leggyakrabban „bombariadó” néven ismert elkövetés húzódik meg. Az elkövetők jellemzően telefonon, ritkábban e-mailen értesítik a megbénítani szándékozott közforgalmú létesítményt azzal, hogy bomba van az épületben vagy a területen. Szerencsére a kivonuló tűzszerészek általában semmiféle robbanóeszközt nem találnak, a névtelen telefonálók ezzel csak annyit érnek el, hogy jó időre megakasztják az adott hely forgalmát, illetve súlyos, összességében milliárdos károkat okoznak. Az elmúlt években ugyan kissé visszaesett a bombariadók száma, ám így is csaknem száz közveszéllyel való fenyegetés valósul meg évente. A legtöbb ilyen eset a fővárosban, illetve a szegényebb észak,- és dél-magyarországi területeken történik.
Putyin magyarországi támogatóinak üzent a plázákat bombával fenyegető ismeretlen