- Szerdán kirobbant az önálló Szlovákia talán legnagyobb politikai-korrupciós botránya – hivatalosan megvádolták az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökét és őrizetbe vettek egy volt belügyminisztert. A Fico-kormány kulturális államtitkára volt. Nem fél?
- Nem, nincs miért.
- Csak azért kérdezem, mert Robert Fico politikai bosszúról beszél, utóda, Peter Pellegrini sem lelkendezik a Tisztítótűznek nevezett korrupcióellenes akcióért. Hogy látja, valóban a legmagasabb kormányzati szintekig ért a maffia és a korrupció abban a kormányban, amelyben Ön is szolgált, vagy tényleg valamiféle politikai leszámolás zajlik Szlovákiában?
- Korrupció tekintetében egyik közép-európai ország sem áll rózsásan. Ján Kuciak újságíró meggyilkolása hatalmas trauma volt az egész szlovákiai társadalom számára és mára nyilvánvalóvá vált, hogy a gyilkosságot megelőzően is történtek Robert Ficoék körül olyan dolgok, amelyekről addig nem tudtunk és elképzelhetetlennek is gondoltunk. Én a magam részéről a független elemzések által a legtranszparensebb támogatási intézménynek tartott Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását tudhatom magam mögött a kormányban és nem tartok állami- politikai leszámolástól.
- A Híd-Most párt, amely a Fico és Pellegrini kormányok tagja volt, mára egy parlamenten kívüli párt, platformként olvadt be a Szövetség magyar gyűjtőpártba. Hogy látja, ezért a koalícióért büntették a választók, vagy nincs igény Szlovákiában egy olyan pártra, amely a többség-kisebbség együttműködésében látja a kisebbségi gondok orvoslásának lehetőségét?
- Egyértelműen a Kuciak gyilkosság utáni döntés következménye, ami a SMER-rel és az SNS-el való kormányban maradásról szólt. (A Smer Fico szociáldemokrata pártja, a Jan Slota alapított SNS- Szlovák Nemzeti Párt nacionalista, magyarellenes, szélsőjobb pártként indult a kilencvenes években, majd az alapító elnök félreállítása és Andrej Dankó megválasztása után, 2016-ra „néppártosodott”. - a szerk .) Ez a döntés végzetes hiba volt, ami ellen többen párton belül is harcoltunk. Nem az eszme vagy a politikai program bukott meg, hanem a párt.
- A Híd-Most a kárpát-medencei magyarság egyetlen nem etnikai pártjaként kilógott mindig minden sorból, és most is ezt teszi. A Szövetség tagjaként sem állt be az kiszolgáló és követő magyar pártok sorába, egyedüliként nem ünnepeltek a Bálnában április 3-án a Fidesz eredményváróján. Miért?
- Mi mindig azt mondtuk, hogy számunkra a partner a mindenkori magyarországi kormány, nem egy konkrét politikai formáció. Ehhez az állásponthoz ragaszkodtunk most is.
- Meghívták egyáltalán a Híd vezetését az eredményváróra? Merthogy a Szövetség más platformjainak vezetői ott voltak.
- A Szövetség kapott meghívást. A Híd-platform nem tartott igényt a meghívókra. A másik két platform töltötte fel a helyeket.
- Még mindig nem fogadja el Önöket „magyarnak” a Fidesz?
- Nem az kérdés mit gondolnak rólam Pozsonyban vagy Budapesten, ki gondol magyarnak vagy rosszabb esetben jó magyarnak. Ez utóbbi a legkárosabb kategorizálás. Az számít, amit magunkról gondolunk. Mi magyarok vagyunk. Pont. Persze, az identitás kérdése ettől bonyolultabb, főleg, ha kisebbségben él az ember. Személy szerint én ezt kicsit tágabban értelmezem: európai magyar vagyok Szlovákiában. És persze ezt még bővíthetjük azzal, hogy családapa vagyok, katolikus, környezettudatos, DAC-drukker, stb. stb..
- Nem is a személyekre gondoltam, hanem a pártra. Amíg önálló formáció volt a Híd-Most, addig az Orbán-kormány kizárta a nemzeti együttműködésből, még a Magyar Állandó Értekezleten sem lehettek résztvevők, holott oda minden külhoni magyar pártot meghívnak. Változott bármi is e téren, amióta az egységes magyar párt, a Szövetség platformja lettek?
- Fontosnak tartom ezeket a határon átnyúló magyar-magyar egyeztetéseket, ám a Hídnak ez az elutasítás nem okozott azért olyan nagy lelki traumát. Komoly eredményeket ért el a szlovák kormányban mind a kisebbségi oktatás mind a kultúra területén, nem beszélve a dél-szlovákiai infrastruktúra fejlesztéséről. Ám, mint mondtam, fontosnak gondoljuk a lehető legjobb kapcsolat fenntartását a magyar kormánnyal és amennyiben érkezik meghívó a Szövetség képviselői a teljes párt támogatását élvezik majd ezeken a találkozókon, a Hídét is.
- Azok közé tartozom, akik úgy vélték a Szövetség tavalyi megalakulásakor, hogy ez a platformokra épülő, sokszínű magyar párt nem élné túl a Fidesz újabb győzelmét. Orbán Viktor korábban, a Bugár Béla vezette Hídról úgy nyilatkozott, hogy Bugárnak történelmiek az érdemei, de "a körmünk alatt van egy híd formájú tüske". Nem tart attól, hogy ezt a tüskét most lesz ideje kihúzni a nemzet miniszterelnökének?
- A szlovákiai magyarok egy nagy kisebbség, amelynek szerencsére társadalmi rétegződése hasonló egy, a többségi vagy egy országos társadaloméhoz. A politikai vonatkozást nagyon leegyszerűsítve sokan vannak, akik Orbán Viktort favorizálják és nincsenek kevesen, akik nem. Az országos és regionális politikába viszont csak együtt tudhatunk beleszólni. Ráadásul nem lehet ez a politikánk központi eleme, mi Szlovákiában kell, hogy válaszokkal és megoldásokkal szolgáljunk az embereknek. Ezt a nézetkülönbséget mindenkinek, aki a szlovákiai magyarok jobb életét tartja szem előtt, el kell fogadnia. Ha egymásra tüskeként tekintünk, végünk van.
- Egyben tud maradni a Szövetség, úgy hogy komoly világnézeti különbségek vannak a platformok között, amit tetéz az, hogy az MKP elköteleződött Orbán politikája mellett.
- Erre csak azt tudom mondani, mint az előző kérdésre. Együttműködésre vagyunk utalva és ítélve. Ám erre nem mint kényszerre, hanem mint kihívásra tekintek. Amennyiben ezen túl tudunk lépni, komoly eredményeket érhetünk el. Ellenkező esetben az etnikai alapokra épített szlovákiai magyar politizálás végleg megszűnik és ez egészen biztosan visszaveti az általunk lakott vidékek fejlődését és felpörgeti az asszimilációt is. Magyar politikai kalandorokkal megtűzdelt szlovák pártokra nem számíthatnak az emberek hatékony kisebbségi politika területén. Ez az elmúlt két év egyik legkeserűbb felismerése. Sok múlik így rajtunk, meg kell tudnunk békélni egymással.
- Mi az a vörös vonal Ön és a Híd-Most számára, ami az MKP-val való szakításhoz vezetne? Mi a vészesebb megosztó tényező a platformok között: a világnézeti különbségek, a szlovák pártokhoz való viszonyulás vagy az Orbán-kormánnyal való együttműködés (alárendelődés) kérdése?
- A pártot fél éve alapítottuk. Most arra koncentrálunk, hogy minden lehetséges kérdésben megtaláljuk a közös hangot nem pedig arra, hogy mi lesz az, ami majd szétválaszt. Ez a gazdaságpolitika, adópolitika, oktatásügy, kultúra, régiófejlesztés területén nem is okozott semmi gondot. Ahol pedig nem értünk egyet el kell tudnunk fogadni a másik véleményét. A tolerancia számunkra, “hidasok” számára soha nem volt idegen szó, sőt igyekszünk a világra minden tekintetben így nézni.
- Denník N-nek nemrég azt nyilatkozta, hogy az orbáni rendszer közelebb van a putyinizmushoz, mint a demokráciához. Bírálta Orbán Viktor Putyin-barát politikáját és a háborúhoz való viszonyulását. Mégis állítja, hogy a Szövetségnek a mindenkori magyar kormánnyal kapcsolatot kell tartania. Ezt aligha érti a magyar olvasó, holott az összes külhoni magyar párt ezt hangoztatja. Elmagyarázná, miért „kell”? És meddig? Van olyan vízválasztó, ami ezt a szükségszerűséget felülírja egy kisebbségi párt részéről?
- Erre mint egy speciális viszonyra tekintek, aminek történelmi, nyelvi, kulturális, egyszóval nemzeti tényezői mellett ugyanúgy fontosak a mindennapos családi, baráti, üzleti vonatkozásai is. Ráadásul egy alapvetően fontos dologról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, de talán most a háború kapcsán a magyarországi magyarok számára is érthetővé válik. Ez pedig a biztonság kérdése. Míg egy nemzetállamban élő többségi polgárnak természetes, hogy az állam a biztonságot jelenti, addig a kisebbséginek veszélyforrás is lehet. Ezért fontos, hogy egy szlovákiai magyarra Magyarország is odafigyeljen. Ezért fontos, hogy a szlovákiai magyar pártok jó kapcsolatra törekedjenek a magyar kormánnyal, ahogy a magyar kormánynak is az a dolga, hogy az ilyen pártokkal jó viszonyt ápoljon. És ez a kapcsolat, ez a speciális viszony az oka, hogy sok esetben a türelmi küszöböt egymás iránt más területeken magasabbra állítjuk. Ennek a határát most nem tudom megmondani, úgy hiszem még nem tartunk ott és bízom benne, hogy nem is jutunk el oda, hogy ezen komolyan el kelljen gondolkodnunk,
Rigó Konrád
A Dunaszerdahelyen született, mindmáig ott élő 43 éves politikus a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán szerzett diplomát. Pályafutását a pénzügyminisztériumban kezdte az államtitkár asszisztenseként 2005-ben. Ezt a kreatív iparban eltöltött tíz év követett, egy online marketing céget épített fel és vezetett, az Ifjú Szivek Táncszínház gazdasági és marketing igazgatójaként is dolgozott. A politikába 2016-ban lépett be, amikor a Híd-Most párt színeiben a kulturális minisztérium államtitkára lett. Jelenleg a Szövetség párt Híd platformjának elnöke.
