„Fejezzük ki szolidaritásunkat Oroszországgal, és mondjunk nemet az EU, USA, Ukrajna hazugságaira!” – mint arról már írtunk, ezzel a címmel hirdettek megmozdulást a Hősök terére április 30-ára. Önmagában meglepetést kelt az orosz agresszor melletti budapesti „szimpátiatüntetés”, ám ennél is különösebb a szervezők köre. Az esemény egyik rendezőjeként egy P. Zoltán nevű Facebook-profil szerepel. Ugyanez a név – miközben a vezetéknév egyáltalán nem számít gyakorinak – felbukkant már évekkel ezelőtt egy olyan ügyben, amelynél az orosz kémkedés gyanúja sejlett fel.
Lapunk 2017-ben írt arról: több internetes biztonsággal foglalkozó szakértő – többek között az amerikai Trend Micro – hozta nyilvánosságra egy Magyarországot érintő, 2014-es, orosz titkosszolgálati kíbertámadásnak vélt ügy részleteit. Ennek alapja szerintük a qov.hu internetes domain volt, ami megtévesztően hasonlít a hivatalos kormányzati oldalak gov.hu végződéseire. A biztonsági szakértők úgy vélték, hogy a mail.hm.qov.hu címet felhasználva indíthattak adathalász-támadást a HM, azaz Honvédelmi Minisztérium ellen. (Akkor a tárca nem válaszolt kérdéseinkre és a hatóságok sem indítottak vizsgálatot.) A qov.hu domaint eredetileg egy olyan fiktív bolgár személyhez jegyezték be, akinek álneve nem volt ismeretlen az orosz titkosszolgálati támadásokat taglaló tanulmányokban. A qov.hu domain később – nem tudni, hogy mikor és miként – egy bizonyos P. Zoltánhoz került. Lapunk akkor elérte a férfit: tagadta, hogy a kémkedési ügyhöz bármi köze lenne, de arról nem beszélt, honnan szerezte ezt a domaint. Akkor magáról azt mondta: győri és informatikusként dolgozik. Rövid internetes kereséssel találtunk olyan győri informatikust, aki 1982-es születésű, aminek azért lehet jelentősége: épp ez a születési dátum szerepel az oroszbarát tüntetés szervezői között szereplő P. Zoltán profilján is.
A tüntetésszervező P. Zoltánt kerestük, hogy megtudjuk, ő bukkant-e a fel korábban az állítólagos kémkedési ügyben, vagy névazonosságról van szó, esetleg visszaélt-e valaki az adataival. Üzenetünk nyomán telefonon jelentkezett, de csak annyit közölt: nem kíván nyilatkozni.
A magyarországi ukrán önkormányzatok és civil szervezetek – mint arról a 24.hu nyomán már beszámoltunk – azt kérték a rendőrségtől, hogy ne engedélyezze a provokatív megmozdulást.
Ipsos: Ukrajna távol esik a magyaroktól
Leginkább a magyarok szerint hatástalanok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók, s az EU-országok közül csak Magyarország lakossága nem támogat újabb ilyen lépéseket – derül ki az Ipsos új nemzetközi kutatásából, amelyet március 25. és április 3. között végeztek el 27 országban. A magyarok eszerint szeretnének minden szinten kimaradni a háborúból (a válaszadók 90 százaléka az átlag 72 százalékkal szemben). A mexikóiak mellett a legkevésbé gondolják, hogy hazájuknak támogatnia kellene mások által megtámadott szuverén országokat (53 százalék az átlag 70 százalékkal szemben). Továbbá a legkevésbé küldenének katonai támogatást Ukrajnának (15 százalék az átlag 36 százalékkal szemben). A szaúdiak után a magyarok vélik leginkább azt, hogy Ukrajna gondjaival országuknak nem kell foglalkoznia (67 százalék az átlag 39 százalékkal szemben), a legkevésbé gondolják, hogy a tétlenség az ukrajnai hadműveletekkel kapcsolatban Oroszországot más európai vagy ázsiai országokkal szembeni katonai akciókra bátorítaná (47 százalék az átlag 68-cal szemben), ugyanakkor az ukrán menekültek befogadását az átlaghoz hasonlóan (75 százalékban) támogatják. - Harsányi György
