- „Azt is látjuk, hogy a Pegasus mellett más kiberfegyvereket is bevetettek a kormánnyal kritikus személyek ellen Európában és máshol”

Itt fekszik a mobiltelefonja az asztalon, ellenőriztette, hogy nincs-e meghekkelve?

Nem ellenőriztettem, de megteszem, amint itt, a házon belül megteremtjük a lehetőségét, hogy átvizsgáltassuk az EP-képviselők, és lehetőség szerint, a munkatársaik mobiljait.

Ön a Pegasus-vizsgálóbizottság elnöke. Nem aggódik, hogy a telefonját lehallgatják?

Néhány órája választottak meg, nem hiszem, hogy az illetékesek ilyen gyorsan akcióba lépnének. Nézze, kiderült, hogy európai parlamenti képviselőket és tisztviselőket, sőt, egy európai biztost is lehallgattak. Ez az EP minden tagját aggodalommal tölti el. Fontosnak tartom, hogy a mobiljainkat folyamatosan ellenőriztessük.

Képesek megfelelni a Pegasus bizottsággal szemben támasztott nagy elvárásoknak?

Muszáj, mert látjuk, hogy mi történt Lengyelországban vagy Magyarországon, ahol például újságírókat vettek célba a Pegasus kémszoftverrel. Azt is látjuk, hogy a Pegasus mellett más kiberfegyvereket is bevetettek a kormánnyal kritikus személyek ellen Európában és máshol. Mindez veszélybe sodorja a demokráciát és fenyegeti a polgárok alapvető jogait, ezért foglalkoznunk kell vele.

Az EP mélyebbre tud ásni, mint a tagállami hatóságok?

Erre törekszünk. Természetesen nem tudjuk, hogy képesek leszünk-e részletekbe menően vizsgálódni. De egyre több információ kerül napvilágra tényfeltáró újságírók és olyan szervezetek által, mint a Pegasus botrányt kirobbantó Citizen Lab és az Amnesty International. Minél erőteljesebb nyomást gyakorolunk az érintettekre, és minél nagyobb figyelmet fordítunk a témára, annál több információ birtokában leszünk. A végén képet formálhatunk arról, hogy mi történt, és ajánlásokat tudunk tenni arra vonatkozóan, hogyan előzzünk meg hasonló eseteket a jövőben. Ez a legfontosabb feladatunk: biztosítani, hogy ártatlan polgárok, újságírók, ellenzéki politikusok, civil aktivisták, jogászok ne legyenek illegális lehallgatás célpontjai.

Hogyan akarnak információkat szerezni a megfigyelésekről?

Parlamenti meghallgatásokat szervezünk szakértők és nemzeti hatóságok bevonásával. Szeretnénk állami szervek képviselőit is meghívni, elsősorban azokból az országokból, amelyek érintettek a Pegasus botrányban. Tervünk, hogy delegációkat küldünk tagállamokba és EU-n kívüli országokba. A lengyel szenátusban megalakult egy vizsgálóbizottság, amely a megfigyelési üggyel foglalkozik. Természetes, hogy találkozni szeretnénk velük. Magyarországon nem folyik parlamenti vizsgálat, de ott is felkeresnénk a kémbotrány áldozatait, illetve a kormányzat képviselőit. Emellett tanulmányokat rendelünk a kémszoftverrel elkövetett lehallgatásokról.

A magyar adatvédelmi hatóság vizsgálta a Pegasus felhasználását, és arra a következtetésre jutott, hogy nem történtek törvénytelenségek. Miből gondolja, hogy az EP képes lesz olyasmit feltárni, amit a magyar hatóságok nem akartak vagy tudtak?

A magyar adatvédelmi biztos azt állította, hogy a Pegasus alkalmazása megfelelt a magyarországi törvényeknek. De arra a kérdésre is válaszolni kell, hogy a magyar törvények összhangban állnak-e az EU Alapjogi Kartájában lefektetett alapvető jogokkal, megfelelnek-e az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek. Nem lehet olyan törvényt alkalmazni, amely módot ad ilyen nagy mértékű kormányzati beavatkozásra az emberek magánéletébe, hacsak nem áll fenn közvetlen nemzetbiztonsági kockázat vagy terrorveszély. Nem hiszem, hogy bárki képes lenne rezzenéstelen arccal azt mondani: mindazok, akiket önöknél célba vettek, közvetlen veszélyt jelentettek Magyarország vagy a magyar emberek biztonságára. Nekünk itt az EP-ben nem csak a nemzeti törvényeket kell tanulmányoznunk, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az európai jogi keretnek és az alapvető emberi jogokat rögzítő szerződéseknek.

Az Európai Bizottság azt állítja, a nemzeti hatóságoknak kell kivizsgálniuk a Pegasus botrányt és felelősségre vonniuk a törvénytelenségek elkövetőit. Mi az önök érve ezzel szemben?

A nemzetbiztonsági ügyek valóban nemzeti hatáskörbe tartoznak. De tapasztaljuk, hogy a nemzetbiztonság csak ürügy rá, hogy megcélozzanak bizonyos embereket, akik nem értenek egyet a kormánnyal. Senki nem mondhatja, hogy kérem, ez nemzetbiztonsági ügy, senkinek semmi köze hozzá, hogy mit csinálok! Ha egy rendkívül erőszakos kémszoftverrel ellenzéki politikusokat, jogászokat, újságírókat figyelnek meg a nemzetbiztonságra hivatkozva, az a jogállamiság tárgykörébe tartozik. Ebben igenis van hatásköre az EU-nak, mert kötelessége, hogy védelmezze a jogállamiságot és az európai polgárok alapvető szabadságjogait.

Ön szerint valaha fény derül rá, hogy kik vetették be a Pegasus kémszoftvert törvénytelenül Európában?

Egyes esetekben igen, másokban nem. Jelenlegi ismereteink a jéghegy csúcsát jelentik. Arra számítok, hogy sokkal több ügy kerül napvilágra, de irreális azt várni, hogy minden részlet kiderül. Néhány ügyben sikerül majd a dolgok mélyére ásni, és elégedett leszek, ha ennek alapján ajánlásokat tudunk megfogalmazni, például a kémszoftver alkalmazásának hatékonyabb felügyeletéről, vagy a Pegasushoz és a hozzá hasonló programok exportjának és importjának alaposabb ellenőrzéséről.

Néhány képviselő a Pegasus gyártójának a kitiltását sürgeti az európai piacról. Ön is elmenne ilyen messzire?

12 hónapunk van rá, hogy letegyük az asztalra az ajánlásainkat, korai erről vitatkozni. Személyes véleményem, hogy ki kell használnunk a digitális innováció minden előnyét a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés ellen. Nem az a probléma, hogy a hatóságok a kémszoftvert nemzetbiztonsági célokra alkalmazzák, hanem az, hogy kísértésbe esnek, és egyéb okokból is bevetik, miközben hiányzik vagy gyenge a felügyelet fölöttük.