Légicsapást hajtott végre az izraeli hadsereg (IDF) kedden éjfél után a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet katonai állásai ellen, válaszként arra, hogy négy hónapos szünet után, hétfőn este fél kilenckor Gázából újra rakétatámadás érte a zsidó állam területét. A Vaskupola rakétavédelmi rendszer elfogta és ártalmatlanította a gázai lövegeket. A januártól tartó tűzszünet volt az utóbbi évek egyik leghosszabb ideig fennmaradó nyugalmi időszaka az izraeli-gázai határon.
Az IDF közleménye szerint az izraeli légierő vadászgépei több célpontot is bombáztak kedden éjszaka, többek között a Hamász egyik fegyvergyártó üzemét. A terrorcsoport nem tett említést a katonai infrastruktúrát ért veszteségeiről, csak annyit közölt, hogy az izraeli rakéták a Gázai övezet déli részén található palesztin csoportok által működtetett „létesítményt” értek.
A hétfő esti gázai támadásért egyetlen terrorcsoport sem vállalt felelősséget, írta a The Times of Israel, nagy valószínűséggel nem is a Hamász követte el azt. Az izraeli palesztin forrásokra hivatkozva állítja, az Iszlám Dzsihád állhatott a támadás mögött. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a terrorcsoport vezetője, Zijád al-Nahala a jeruzsálemi hétvégi erőszakos zavargások kapcsán a gázai támadást megelőző órákban közleményt adott ki, amelyben egy lehetséges katonai válaszra figyelmeztette az izraeli hatóságokat. Ugyanakkor a Hamász egyiptomi közvetítőkön keresztül üzente Izraelnek, nem ők követték el a rakétatámadást, nem áll érdekükben a további eszkaláció. (A Hamász visszafogottságának oka elsősorban az, hogy az Öbölmenti gazdag olajmonarchiák, mindenekelőtt Katar, de a gazdagnak nem mondható Egyiptom is a terrortámadások megszüntetéséhez kötik a szervezet anyagi és politikai támogatását.)
Az izraeli hadsereg azonban ezúttal is közleményben szögezte le: változatlanul az övezetet uraló Hamászt teszi felelőssé az enklávéból érkező minden támadás miatt.
A kedd éjszakai izraeli légicsapásnak nem voltak palesztin áldozatai, sérülés sem történt. A The Times of Israel idézett egy, a Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak névtelenül nyilatkozó biztonsági forrást, aki szerint a Hamásznak vannak légvédelmi rakétái, amelyeket a terrorcsoport korábban már bevetette őket izraeli csapások során. Ezt igazolta a Hamász szóvivője, Hazem Kvasszem is, aki egyúttal a szervezet kettős játékát is újra bizonyította. Miközben a Hamász állította, nincs köze a támadáshoz, a szóvivő gratulált „az ellenállás embereinek, akik szembeszálltak a vadászgépekkel a mi légvédelmi rendszerünkkel", s hozzátette, ez volt az első alkalom, hogy a Hamász bevetette a föld-levegő rakétát. Az Irán és Hezbollah közeli al-Mayadeen televízió szerint is a Hamász állt a támadás mögött, egy SA-7 vállról indítható Sztrela rakétát használt. Kedd reggel az izraeli hadsereg is megerősítette, hogy légelhárító rakétával lőtték vadászgépeiket a gázai válaszcsapás során.
Mindez azt jelzi, a közel-keleti terrorcsoportok felszereltsége egyre veszélyesebb, és bár a legutóbbi izraeli-gázai háború tavaly májusban zajlott, amelynek során az IDF minden akkor ismert gázai katonai célpontot és fegyverraktárt megsemmisített, kevesebb mint egy év alatt újra rakétákkal rendelkezik vélhetően több palesztin terrorcsoport is.
Nem kevésbé aggasztó, hogy a térségben megjelent az eddig ismert legkegyetlenebb terrorcsoport is, az Iszlám Állam. Izrael idén tavasszal váratlanul erős terrorhullámmal szembesült, március 22 és április 7 között 4 halálos terrortámadásra került sor, amelyekben összesen 14 izraeli állampolgár vesztette életét. Az izraeli terrorellenes válaszlépésekben, a ciszjordániai Iszlám Állam szimpatizáns elkövetőkkel együtt 23 palesztin halt meg.
A rakéták újbóli színrelépése ezen eleve feszült időszakban történt, amit az egybeeső három nagy vallási ünnepi – a ramdán, a peszách és a húsvét - hétvégi összecsapások súlyosbítottak. Izrael attól tart, hogy az idei erőszak ugyanolyan zavargásokba torkollhat, mint amelyek 2021 májusában rázták meg Izraelt. Ekkor a Hamász rakétákkal lőtte a zsidó államot, ami 11 napos háborút indított el Gázával, de újdonságként, több napos etnikai zavargásokat is okozott az arabok és zsidók között az izraeli városokban.
A jeruzsálemi Templomhegyen péntektől vasárnapig tartó összecsapásokban mintegy 500 személyt tartóztattak le az izraeli rendfenntartók, 170 ember sérült meg. Miután a Mecsetek teréről kövekkel támadtak a Síratófalhoz imádkozni érkező zsidókra, petárdákkal és kövekkel az ünneplőket szállító buszokra, a támadók az Al-Aksza mecsetben barikádozták el magukat. Az izraeli rendőrök behatoltak a mecsetbe, így számolták fel a zavargást, az összecsapásokban több tucat rendőr is megsérült.
Az iszlám világ felháborodott és tiltakozott a mecsetbe való izraeli behatolás miatt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden összeült a történtek miatt. Jordánia bekérette az izraeli nagykövetet, miniszterelnöke hevesen bírálta Izraelt, II. Abdullah jordán király Izrael másik arab szövetséges szomszédja, Egyiptom elnökével, Abdel-Fattah esz-Szíszivel egyeztetett. A hasemita uralkodó hivatalának közlése szerint egyetértettek abban, hogy „le kell állítani minden illegális és provokatív izraeli intézkedést az Al-Aksza mecsetben”. Jordánia tervezi az Arab Liga összehívását is a jeruzsálemi helyzet és Izrael „agressziójával” kapcsolatos rendkívüli megbeszélésre.
A viszály oka
A Templom-hegy felügyeletét egy jordániai Waqf (muszlim vallási alapítvány) látja el az 1967-es háború óta, amikor Izrael elfoglalta Jeruzsálem óvárosát. A Templomhegy valójában csak Mecsetek Tereként funkcionál, zsidók a helyszínen nem imádkozhatnak, sőt, a hadsereg sem léphetne be, ami ellen igen sok zsidó szervezet tiltakozik.
