Ugyan április 3-án az ország néhány régi ellenzéki fellegvár – Pécs, Szeged – kivételével narancsba borult (amit az első értékelések többek között a kormánypárt háborús sokkot is felhasználó, mindent letaroló propagandagépezetével magyaráztak), az ország részletes, az átlátszó által összesített, települési választási adataiban böngészve kiderül, hogy jó pár városias helyen az ellenzék győzött. Így például Tapolcán, Ajkán, Dunaújvárosban, Budaörsön, Nagyatádon, Kazincbarcikán, és csak a választókörzethez tartozó környező települések erős fideszes többsége miatt lett végül innen is kormánypárti mandátum.
A körzetekre lebontott adatok azt mutatják, hogy vidéken, sőt néhol kistelepüléseken sem automatikus a kormánypárt győzelme, illetve az ellenzék veresége. Volt, ahol helyben nagyon is legyőzhető volt a propagandagépezet gőzhengere még akkor is, ha az adott egyéni választókerület elhozatalához ez kevésnek bizonyult. A menekülthullámnak leginkább kitett városban, Záhonyban például 11 százalékot vert rá az ellenzék a Fideszre, a kormánypárt itt mindössze 40 százalékot kapott.
Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint ez nem teljesen meglepő, általánosságban igaz, hogy ahol az emberek szeme előtt zajlik a menekültdráma, ott ők jóval kevésbé fogékonyak a riogatásra. Az óriási fideszes szavazótömbök közé beágyazva jó pár olyan kistelepülést találni, ahol fölényesen győzött az ellenzék, illetve nem működött a fideszes propaganda. Ám szinte minden esetben olyan települések ezek, ahol független a polgármester.
Az ellenzék egyik legnagyobb arányú támogatottságát az ősbaloldali Angyalföld mellett egy szlovén határhoz közel található, 90 fős kis faluban, Hernyéken könyvelhette el. A két, masszívan kormánypártra szavazókörzet közé ékelt kis faluban a rendszerváltozás óta független polgármesterek voltak, most a kistelepülésen lakóinak 60 százaléka szavazott az ellenzékre, míg alig 35 százalék a Fideszre.
Nem egyedülálló a példa, a mindössze 17 fő lakta Felsőszenterzsébeten a lakosok 46 százaléka voksolt az ellenzékre és jóval kevesebben a Fideszre. Az egykor az amerikai katonák táborának is helyt adott Somogy megyei Taszáron a szavazók 50 százaléka voksolt az ellenzékre, míg a Fideszre „csak” 46,4 százalék. A baranya megyei, 123 fő lakta Nagycsányon is független a polgármester, itt 49 százaléka lett az ellenzéknek. 2019-ben lett független polgármestere Kétpónak, ahol előtte 20 éven keresztül a jelenleg korrupciós bűncselekmények miatt megvádolt Boldog István volt a polgármester, itt 48 százalék szavazott az ellenzékre és 46 százalék a kormánypártra. Ugyancsak korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt a bírósági padot koptatja Simonka György, az ő felségterülete volt a közel 5000 lakosú Mezőhegyes, ahol az ellenzék végül 48 százalékot ért el, szemben a Fidesz 46 százalékával. Találni Borsod Abaúj-Zemplén megyében is olyan kistelepüléseket, (Sima, Tornabarakony) ahol a Fidesz nem tudott győzni, de a sorba illeszthető Nógrádban Tésa, vagy Heves megyében Parádsasvár, Mátraballa.
Egy-két kistelepülés ellenzéki sikere azt mutatja, hogy az ellenzéknek itt is lehet esélye, ám egyáltalán nem úgy, hogy négyévente egyszer megjelenik egy-egy politikusa a helyszínen, hanem akkor, ha az adott településen lesz saját embere, véleményvezére – mondja az elemző.
„Egyszerű a magyarázat, itt mindenki utálja a Fideszt”