;

Oroszország;USA;NATO;Ukrajna;háború;fegyverek;humanitárius folyosó;

Lakosok hagyják el Mariupol városát a "Donyecki Népköztársaságban".

- Kilenc humanitárius folyosó nyílik, már 6500 háborús bűncselekményt vizsgálnak, 197 gyerek halt meg eddig Ukrajnában

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint Luhanszk megyében csak akkor tudnak megnyílni a folyosók, ha az orosz erők felhagynak az ágyúzással.

Kilenc humanitárius folyosót jelentett be csütörtökön Irina Verescsuk , az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán miniszter. Eszerint

  • Mariupolból, Bergyanszkból, Tokmakból és Enerhodarból a lakosok magánközlekedéssel juthatnak el Zaporizzsjába.

Humanitáris folyosókat létesítenek továbbá

  • Szjevjerodoneck és Bahmut

  • Liszicsanszk és Bahmut

  • Popaszna és Bahmut

  • Hirszke és Bahmut

  • Illetve Rubizsne és Bahmut között.

Verescsuk tájékoztatása szerint Luhanszk megyében csak akkor tudnak megnyílni a folyosók, ha az orosz erők felhagynak az ágyúzással.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy Harkiv megyében felrobbantott egy hidat, amelyen éppen orosz csapatok haladtak át. A beszámoló szerint a drónnal végrehajtott támadás során egy teljes orosz hadoszlopot semmisítettek meg.

Az ukrán hadsereg beszámolt továbbá arról is, hogy Oroszország mintegy 70 ezer embert próbál mozgósítani a kelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságban”. Az orosz erők folytatják az egységek kibővítését és lőszerrel való ellátását – tették hozzá. A tájékoztatás szerint az ukrán csapatok nyolc orosz támadást hiúsítottak meg az elmúlt nap során a donecki és luhanszki régiókban.

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy

300 embert tartottak fogva négy hétig az orosz erők egy a Csernyihivhez közeli Jahidne egyik iskolájának alagsorában.

A túszok állítólag a falra írva számolták a fogságban eltöltött napokat, továbbá 18 olyan személy nevét írták fel rá, akit ez idő alatt megöltek, vagy életét vesztette a fogva tartási körülmények miatt.

Az ukrán főügyészi hivatal Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy

csaknem 6500 feltételezett háborús bűncselekmény és 570 feltételezett háborús bűnös ügyében folytat vizsgálatot.

A hivatal szerint a háborúban eddig

197 gyerek vesztette életét, és további 351 sebesült meg.

Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei állami közigazgatás vezetője Telegram-bejegyzésében tudatta, hogy a szerdai nap folyamán négy civil vesztette életét, és további 10 sebesült meg az orosz erők ágyúzásában. Szinyehubov állítása szerint az oroszok folytatják a Harkiv megyei lakóövezetek elleni támadásaikat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy hagyja el a nemzetközi közösséget, ha nem érdekelt a békemegállapodás elérésében.

„Az orosz vezetés vagy valóban a békére fog törekedni, vagy a háború következtében Oroszország örökre elhagyja a nemzetközi közeget”

- fogalmazott.

Zelenszkij úgy vélekedett, hogy az oroszok „minden lázasan folytatott tevékenysége mindenekelőtt bizonytalanságukról árulkodik”. Mint hozzátette, „mindent megtesznek, hogy igazolják kétségüket”.

Az ukrán vezető megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek a felajánlást, hogy még több fegyvert küldenek Ukrajnának.

Az amerikai elnök korábban 800 millió dollár értékű katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, benne tüzérségi rendszerekkel, tüzérségi lövedékekkel, páncélozott szállítójárművekkel és személyzet nélküli parti védelmi hajókkal. A csomaggal immár több mint 2,5 milliárd dollárra rúg az orosz invázió február 24-i kezdete óta Ukrajnának nyújtott katonai segély összege.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja elárulta, hogy a tárgyalásokon nézeteltérés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hány ország kezeskedhetne Ukrajna biztonságáért. Ukrajna azt szeretné, ha a lehető legtöbb ország kezeskedne biztonságáért, míg Oroszország nem szeretné, hogy számuk növekedjen. Oroszország javaslata szerint az egyik ilyen ország lehetne Belarusz, míg Törökország többször is felajánlotta, hogy közvetít fekete-tengeri szomszédjai között.

Az ukrán belügyminisztérium a tárcavezetőre, Denisz Monasztirszkij hivatkozva azt állította, hogy tárgyalások zajlanak egy lehetséges fogolycseréről az ukrán Nemzeti Gárda azon 169 tagjának az esetében, akiket az oroszok a csernobili atomerőműnél ejtettek túszul korábban.

Mindeközben Oroszország óva intette a NATO-t Finnország és Svédország felvételétől. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács vezetőhelyettese azt mondta,

 „nem lehet többé szó a Balti-térség atommentes státuszáról, az egyensúlyt vissza kell állítani”.

Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök visszautasította Medvegyev kijelentéseit.

„Oroszország fenyegetőzik, semmi új. Kalinyingrád (orosz exklávé – a szerk.) egy erősen militarizált térség, évek óta az, és a balti régióban található”

- mondta.

Szerinte a mostani fenyegetőzés „különösen furcsának” hat annak ismeretében, hogy Kalinyingrádban is tárolnak nukleáris fegyvereket, Litvánia határától 100 kilométerre.

A litván kormányfő rendkívül támogatóan nyilatkozott Svédország és Finnország lehetséges NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Az orosz nyomozó bizottság közölte, hogy bűnügyi eljárásokat indított az orosz katonák állítólagos kínzásának ügyében. A bizottság szerint fogva tartott orosz katonákat fizikai erőszaknak és kínzásnak vetnek alá, hogy „hamis állításokat kényszerítsenek ki belőlük” fogva tartási körülményeikkel, valamint Oroszország „különleges katonai műveletével” kapcsolatban. Ukrajna azt állítja, hogy a hadifoglyokkal szemben tanúsított bánásmódról szóló összes információt ellenőrzi, bármilyen jogsértést kivizsgál, és adott esetben megteszi a megfelelő jogi lépéseket.

Az oroszok totális háborút folytatnak Ukrajnában, nemcsak az ukrán hadsereggel, az ukrán önkéntesekkel harcolnak, hanem a nőkkel, gyerekekkel is - hangoztatta Duda a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarán rendezett sajtóértekezleten.