A gyengébb január után februárban hatalmas ugrást mért a KSH az építőipar teljesítményében: a termelés 42,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, havi összehasonlításban pedig 13,3 százalékkal nőtt. Ez még úgy is igen jelentős bővülés, hogy a bázis időszakokban gyenge volt az eredmény. A két építményfőcsoport közül az épületek építése húzott bele igazán: e területen 56,2, az egyéb építményeket vizsgálva 20 százalékos volt az éves növekedés. Az építőipari alapanyag-drágulások ellenére a kereslet is erős volt februárban: az új szerződések volumene 92,7 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállománya így 19,2 százalékkal magasabb volt a tavalyinál.
Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai - az alapanyagok még erőteljesebb drágulása, a gyorsuló infláció, a hitelkamatok emelkedése - februárban ugyanakkor még kevésbé jelentkeztek, a folytatásra azonban minden bizonnyal hatással lesznek. Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis 2022-2025 vezető elemzője szerint az építőipar szempontjából a külső feltételek romlása eddig elsősorban a megnövekedett termelési költségeken keresztül jelentkezett. A láthatáron azonban már megjelent a fizetőképes kereslet bővülésének a várható lassulása is. Várakozása szerint idén még nő az építőipar teljesítménye, de jövőre már nem lehet elkerülni egy jelentősebb, 10 százalék körüli visszaesést. Ezt követően, szerencsés esetben 2025-re lehet ismét elérni a 2022. évi szintet. Az idei növekedést viszont még támogatja a meglévő szerződésállomány, és azok a projektek, ahol már megszületett a döntés a kivitelezésről.
Miután az orosz-ukrán háború következményei csak még jobban aláhúzzák a költségvetési korrekció szükségességét, úgy véljük, a lakáspiaci élénkítést a kormány a jövőben nem fogja erőltetni – fogalmazott a közgazdász. Megjegyezte: eddigi előrejelzéseikben mindig hangsúlyozták, hogy a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítéstől nem lehet a 2000-2010-es évekhez hasonlítható lakásszámokat várni. Évente legalább 40 ezer lakás felépítésére volna szükség: ezt - két évet, 2004-et és 2005-öt leszámítva - 1990 óta nem sikerült elérni. A magyar lakásépítési piacon a rendszerváltás óta, közel harminc éven át halmozódott az elmaradás, és teljesen valószínűtlen, hogy a következő öt évben ez a tendencia megváltozzon – véli Varga Dénes.
A prognózis vezető elemzője szerint a Pénzügyminisztérium tavaly decemberi költségvetési előrejelzése alapján a lakáscélú állami támogatások mértéke 2023-tól kezdődően olyan alacsony lesz, mint akkor, amikor a magyar lakásépítési statisztikai adatok közzétételének eddigi történetében a legkevesebb lakás épült. A magyar lakáspolitikára soha nem volt jellemző a hosszútávú gondolkodás, soha nem egy értékrend alapján elfogadott célrendszerhez kerestek hatékony eszközöket, mindig is ötletelés folyt. Noha időnként igen nagy volumenű költségvetési források felhasználására került sor, a hatékonyság vizsgálatára még utólag sem merült fel soha igény – emlékeztetett.
Varga Dénes szerint a háború az egyébként is szükséges megszorításokat még indokoltabbá teszi, így
valószínűleg nem fogják meghosszabbítani az idén nyáron kifutó falusi csok-ot, és hasonló sors várhat a babaváró hitelre is, amely a jelenlegi szabályok szerint az idei év végéig igényelhető.
A támogatott lakáscélú hitelek működésének feltétele az alacsony kamatkörnyezet, hiszen magas kamatok esetén nagyon hamar elviselhetetlen mértékűre nő a költségvetési támogatási igény – magyarázta. Miután rövid távon a korábban vártnál lényegesen magasabb inflációra van esély, és a költségvetés amúgy is nehéz helyzetbe került, a közgazdász szerint indokolt lenne a zöldhitel program kifuttatása. A jelenleg folyó építkezések ellehetetlenülésének elkerülése érdekében azonban nemrég a program folytatásáról született döntés.
